📌A Soros-hálózathoz köthető blogon relativizálja a bírókkal szemben támasztott politikai semlegesség követelményét az OBT korábbi elnöke

Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács (OBT) korábbi elnöke a napokban lejárató cikkben intézett elfogult támadást Magyarország, illetve Varga Zs. András kúriai elnök ellen a hazánkat bíráló progresszív hangok egyik fórumaként szolgáló, Verfassungsblog nevű balliberális német politikai portálon. A Soros György bizalmasai (például Kim Lane Scheppele) és kulcsszervezeteinek (pl. CEU, Eötvös Károly Közpolitikai Intézet stb.) képviselői által jegyzett, hasonló tartalmú írásokat előszeretettel megjelentető blogon publikált írásában, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tanácsadója a bírókkal szemben támasztott politikai semlegesség követelményétrelativizálva kérdőjelezte meg a Kúria elnökének szakmai integritását.

A szerző írásában szó szerint ismétli meg a hazai ellenzék politikai szereplői és a progresszív uniós elit által visszatérően hangoztatott, elfogult vádakat, amelyek eloszlatásához, amint az a lengyel példából is látható, csupán egy, a liberális mainstreamnek tetsző kormányváltás szükséges, legyenek bármilyen antidemokratikusak is az ezt követő folyamatok.

A magyar bíró által megfogalmazott szakmainak beállított vádak kapcsán kiejtésre kerül többek között, hogy:

• Magyarország jelentős kihívásokkal néz szembe az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően;

• a magyar bíráknak több mint egy évtizede különböző jogsértéseket (pl. a médiában folytatott lejárató kampányokat) kell elviselniük;

• végül, de nem utolsó sorban, hogy hazánk a teljes körű bírói hatalomátvétel küszöbén áll.

Ezt követően a Kúria elnökének szakmai integritása kerül célkeresztbe, mondván, hogy Varga Zs. András folyamatos nyomásgyakorlással próbálja megakadályozni a bírák véleménynyilvánítását, sőt, a közelmúltban „meg is fenyegette” a jogalkalmazókat. Célja, hogy a jövőben minden ellenvéleményt elhallgattasson.

Matusik mindezt arra alapozza, hogy Varga Zs. András az OBT tavaly december 11-i ülésén, miután (okiratokkal bizonyított tények alapján) bemutatta, hogy a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodással kapcsolatban a nyilvánosságban megjelent aggályok (így többek között a bírói függetlenség sérelme, vagy az illetményrendezés és a szervezeti reformok utólagos összekapcsolása) nem felelnek meg a valóságnak (mely ténnyel az érintetteknek is tisztában kellett lenniük), több ízben is szakmai nemtetszését fejezte ki a bírókat megtévesztő, tiltakozásra (pl. utcai demonstrációra)való buzdítás miatt, és az ebben résztvevők (pl. a szolgálati bíróságok elnökei) elfogult magatartásával összefüggésben.

A Kúria elnöke az ügy kapcsán mindenekelőtt a bírói szerephez lényegileg hozzátartozó pártatlanság és politikai semlegesség követelményének, meghatározott motivációk alapján történő megtagadását sérelmezte az érintettek részéről, amely az igazságszolgáltatás tekintélyére és az abba vetett társadalmi bizalomra is rombolólag hatott.

Ez az a felfogás, amit az OBH tanácsadója a véleménynyilvánítás szabadságának durva korlátozásaként értékel.

Matusik kreatív értelmezése a bírókkal szemben támasztott politikai tevékenység folytatásának tilalmával összefüggésben azonban nem újdonság, ugyanis még a bírói körökben isjelentős felháborodást keltett, sőt, az egész magyar nyilvánosságot érzékenyen érintette, amikor nem is olyan régen a bíró - még az OBT elnökeként - a nagyköveti funkcióval ugyancsak összeegyeztethetetlen, politikai aktivista szerepkörben tetszelgő David Pressman-nél járt szívélyes látogatáson.

⚠️ A magyar jogszabályok azonban a bírói függetlenségkérdésében - amelynek alapvető feltételei a pártatlanság és a politikai tevékenység tilalma - világosan és egyértelműen fogalmaznak.

Magyarország Alaptörvényének 26. cikke (1) bekezdésedeklarálja a bírói függetlenség alkotmányos követelményét, rögzítve, hogy a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. 

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény az összeférhetetlenségi szabályok között ugyancsak megállapítja a politikai tevékenység tilalmát, továbbá, hogy a bírók nem veszélyeztethetik függetlenségüket, pártatlanságukat, és nem kelthetik ennek látszatát sem.

Végül, mint a bírókkal szembeni morális elvárásoknak megfelelő etikai normák gyűjteménye, a Bírák Etikai Kódexéről és annak elfogadásáról szóló 16/2022. (III.2.) OBT határozat, habár a korábbiakhoz képest jóval megengedőbb tartalommal (ennek kapcsán a Kúria elnökének indítványanyomán jelenleg is utólagos normakontroll iránti eljárás van folyamatban az Alkotmánybíróság előtt) szintén rögzíti, hogy bíró nem folytathat politikai tevékenységet, valamint, hogy a nyilvánosság előtt tartózkodnia kell a politikai megnyilvánulásoktól. 

A régi Kódex ugyanis azt a további előírást is tartalmazta, miszerint: ,,A bíró nem támogathat olyan vállalkozást, karitatív, illetve civil szervezetet, mely politikai tevékenységhez köthető”. Mindez pedig azért kiemelten fontos - amint arra Varga Zs. András is rámutat indítványában -, mivel a politikai tevékenység folytatása nem korlátozódik kizárólag apártpolitikai tevékenységre. Az ezzel kapcsolatos tilalom kettős: sem párt tagjai nem lehetnek a bírók, de ezen kívül is tilos minden politikai tevékenység számukra. A bírói hatalom függetlenségét ugyanis a politikai befolyás mellett, a szélesebb nyilvánosság befolyása is veszélyeztetheti. Napjainkban pedig számos olyan nyomásgyakorló szervezet tevékenykedik, amelyek a politikai pártokhoz informálisan kötődnek, potenciális veszélyt jelentve ezáltal a bírói függetlenségre és pártatlanságra. Ezeknek a bírósági szervezettől való távoltartása legalább olyan fontos, mint a vállaltan politikai szervezeteké.

Ami pedig a bírók véleménynyilvánításhoz fűződő jogát illeti, az Emberi Jogok Európai Bírósága a Panioglu v. Románia ügyben kimondta, hogy bár a bírák is részt vehetnek azon társadalmi vitában, melynek tárgya az igazságszolgáltatás működése, azonban tőlük elvárható, hogy visszafogottabbannyilvánítsanak véleményt kollégáik munkájáról és tartózkodniuk kell a véleményük sajtóban való kinyilvánításától.

Fontos kiemelni, hogy a politikai tevékenység támogatása Magyarországon mindig is tiltott volt a bírók számára, hiszen az alapjaiban rombolja az egész igazságszolgáltatásba vetett hitet és közbizalmat. Amint azt az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában kifejtette, a bírói hatalom sajátossága éppen az, hogy a másik két, politikai jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges, és ennek egyik legfontosabb biztosítéka a bírák politikai tevékenységének tilalma [38/1993. (VI. 11.) AB határozat]. Ez a bírói működés sine qua non feltétele, amelyet a Kúria elnöke a mostani esethez hasonló, személyét ért támadások ellenére is hajthatatlanul meg kíván védeni.