📌 Soros bizalmi emberei és a brüsszeli balliberális elit szereplői

Bemutatjuk a Magyar Péter mentelmi ügyét tárgyaló EP-szakbizottságot

Az Európai Parlament illetékes jogi szakbizottsága (JURI) a tegnapi nap folyamán - a nyilvánosság teljes kizárása mellett - tartotta meg első ülését Magyar Péter mentelmi ügyében, amelyet a magyar vádhatóság - többek között - a tavaly nyári diszkóbotrány során megvalósuló lopás bűncselekményének alapos gyanúja miatt kezdeményezett a strasbourgi testületnél, a TISZA Párt elnöke mentelmi jogának felfüggesztése érdekében. 

 

Ismert, hogy a politikus a múlt nyáron botrányosan és erőszakosan viselkedett egy belvárosi szórakozóhelyen, amit több jelenlévő személy is videóra vett. Az EP-képviselő ezt észlelve éles szóváltásba keveredett egy ott tartózkodó férfival, majd egy hirtelen mozdulattal az érintett kezéből kicsavarta a telefonját és zsebre tette. Ezt követően - miután a biztonsági őrök kivezették a helyszínről - a készülékettöbbszöri kérés ellenére sem adta vissza a tulajdonosnak, később pedig szándékosan a Dunába hajította.  

 

A hatályos magyar és uniós jog szerint a büntetőeljárás európai parlamenti képviselővel szembeni lefolytatására - így a tényállás részleteinek további tisztázására - a mentelmi jogának felfüggesztését követően nyílik lehetőség. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 12. § (1) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában pedig kizárólag az Európai Parlament dönthet. S bár korábban Magyar Péter több alkalommal is a mentelmi jog eltörlése mellett szólalt fel, most láthatóan minden erejével azon van, hogy e jogintézmény mögé bújva kerülje el a büntetőjogi felelősségre vonást.

 

Az Európai Unió kiváltságokról és mentességekről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyve (7. jegyzőkönyv) 9. cikke szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament képviselői saját államuk területén a parlamentjük képviselőire vonatkozó mentességet élvezik. A jegyzőkönyv azonban rögzíti, hogy nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely képviselőjének mentességét felfüggessze.

 

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 5. cikke deklarálja, hogy a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását, továbbá, hogy a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága. Így a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket - amint azt az eljárási szabályzat 6. cikke is rögzíti - ezen elvek alapján kell értékelnie az eljáró illetékes (jogi) szakbizottságnak, valamint a végső döntést meghozó európai parlamenti képviselőknek is.

 

Azonban a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló előzetes ajánlást meghozó szakbizottság összetételét megvizsgálva, nehezen elképzelhető, hogy a brüsszeli elittel paktumot kötő Tisza párti elnök ügyében az említett alapelveknek megfelelő döntés szülessen, hiszen a testületet gyakorlatilag Soros György bizalmasai, valamint a szélsőségesen magyarellenes balliberális erők uralják.

 

Elég csak arra a sokatmondó tényre gondolni, hogy maga a JURI jogi szakbizottság elnöke, Ilhan Kyuchyuk is szerepelt azon a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézettől (Open Society European Policy Institute) kiszivárgott, „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” névvel ellátott listán, amely a Soros Györgyhöz hű európai parlamenti képviselőket tartalmazta. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a bolgár EP-képviselő, aki egyben a Momentumot korábban a soraiban tudó, balliberális Renew Europe képviselőcsoport elnökségi tagja is, rendszeresen megszavazza a hazánkat alaptalanul elítélő parlamenti határozatokat és állásfoglalásokat.

 

De nem Kyuchyuk az egyetlen személy a szakbizottságból, aki megtalálható az amerikai spekuláns szövetségeseinek névsorában. Jana Toom, a Renew Europe egy másik elnökségi tagjának, valamint Benifei Brando Maria, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőjének neve ugyancsak feltűnik a felsorolásban.

 

Szintén érdemes megemlíteni Lara Wolters, a szakbizottság alelnökének nevét is, aki rendszeresen társul a szélsőségesen magyarellenes Daniel Freund hazánkat lejárató akcióihoz. 

Így tett 2020 áprilisában, amikor a zöldpárti politikussal és számos Soros-szervezettel karöltve utasította Ursula von der Leyen-t a hazánkkal szembeni fellépésre, mondván, hogy a magyar kormány a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kihirdetésével felszámolta a demokráciát. 

De a holland Munkáspárt politikusa hasonlóan járt el 2022-ben is, amikor Freund mellett Tom Malinowski-val, az Obama-adminisztráció korábbi helyettes-államtitkárával, a Soros által dollárszázmilliókkal támogatott Human RightsWatch egykori washingtoni igazgatójával kiegészülve, közös nyilatkozatban minősítette hazánkat kleptokráciának, és felszólította az Európai Bizottságot, valamint az USAkormányát a Magyországgal szembeni szankciók kivetésére.

 

Mellettük ne feledkezzünk meg Sergey Lagodinsky-ról, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport alelnökéről sem. A jelenleg bizottsági tag Lagodinsky 2021-ben még a szakbizottság alelnökeként, és az Európai Parlament vitás ügyekkel foglalkozó állandó előadójaként,nyílt levélben jelentette ki, hogy „Lengyelország és Magyarország kormánya elutasítja az alapvető európai értékeket”, és követelte velük szemben az uniós források politikai alapú megvonását eredményező, úgynevezett jogállamiság feltételrendszer eszközének alkalmazását.

 

És ha mindez nem lenne elég, Magyar Péter mentelmi ügyének jelentéstevője az a Krzysztof Śmiszek, aki 2024 májusáig felső szinten vett részt Donald Tusk kormányában. A szocialista Śmiszek ráadásul éppen annak az Adam Bodnar-nak volt a miniszterhelyettese, aki nem csupán arról ismert, hogy Soros György egyik legközelebbi lengyel bizalmasának számít (Bodnar a spekuláns által alapított Báthory Alapítványnál „nevelkedett”), hanem arról is, hogyigazságügyi miniszterként sorozatosan sérti meg a lengyel alkotmányt, valamint a legalapvetőbb törvényi előírásokat. 

A jogi szakbizottságban helyet foglaló EP-képviselő jogi felfogását azonban ezek a körülmények láthatóan nem zavarják - ami sokat elárul a joghoz való „kreatív” viszonyáról, és egyfajta indikátorként is szolgálhat a Magyar Péter mentelmi ügyében való eljárásával összefüggésben -, hiszen a botrányos lengyel folyamatok ellenére is kijelentette, hogy a varsói forgatókönyvet hajtaná végre hazánkban.

 

Azt pedig a tavaly októberi strasbourgi EP-vita óta tudjuk, hogy ebben a forgatókönyvben a brüsszeli elit főszereplője Magyar Péter. Így aztán senkit nem ér meglepetésként, hogy az ügyében jelentéstevő - másodállásban genderaktivista - Śmiszek egyaránt bensőséges kapcsolatot ápol a balliberális intézményi és a néppárti vezetőkkel is.

 

A szakbizottság most megtartott ülésén Magyar Péter ügyében csupán „eszmecsere” zajlott, ami azért is különösenfigyelemre méltó, mivel más, mentelmi jog felfüggesztését érintő esetek kapcsán érdemi meghallgatásokra is sor került. Mindez egybevág azzal az előzetes információval és várakozással, hogy Brüsszel szeretné a lehető legtovább elhúzni a jogi procedúrát, annak érdekében, hogy ezzel is sakkban tartsa a Tisza Pártot és vezetőjét. Ez a stratégia pedig láthatóan működik, hiszen a párt politikusai a háború, a genderpropaganda, illetve az illegális migráció támogatásának kérdésében is készségesen belesimulnak a brüsszeli elit elvárásaiba.

 

Mindezek alapján pedig alappal levonható az a következtetés, hogy annak ellenére, hogy gyakorlatilag megdönthetetlen erejű bizonyítékok (pl. képfelvételek) tanúsítják Magyar Péter bűnösségét, nemcsak a jogi szakbizottság - a politikusra nézve kedvező - ajánlásának tartalma, hanem a balliberális többségű EP végső felmentő döntése is előre borítékolható.  

 

Ez pedig remekül szemlélteti, hogyan írja felül a jogállamiságért előszeretettel aggódó - ám ő maga a teljes befolyásoltság állapotában sínylődő - uniós intézményrendszerben a politikai elvárás és megfontolás a jogot és az alapelveket, végső soron pedig magát a moralitást is.