📌Tényleg haza járnak Brüsszelbe a Soros-szervezetek

 Orbán Viktor a minap azt mondta: „a legnagyobb korrupciós botrány, ami létezik a politikában, az, hogy Brüsszel Soros György zsebében van. (..) Brüsszelben rendszeresen fogadják a Soros-hálózat képviselőit, ők be vannak oda épülve. Ha van korrupció, akkor ez az.”

Az Unió hivatalos regisztere szerint – amelyben a lobbistákat tartják számon – a miniszterelnök nem túlzott. A hagyományosan „Soros-szervezetként” emlegetett hazai szervezetek közül többet is megtaláltunk a nyilvántartásban, köztük olyanokat, amelyek tényleg a legmagasabb szintekre is bejáratosak.

Ilyen a K-Monitor Közhasznú Egyesület, amit 2021. június 11-én vettek jegyzékbe. Az adatlapjukon az áll, hogy a „célba vett főbb uniós jogalkotási javaslatok vagy szakpolitikák”, vagyis mindaz, amiben a döntéshozókat befolyásolni akarják a következők: Whistleblower-irányelv, PSI-irányelv, pénzmosás elleni irányelv, DSA, jogállamisági mechanizmus, közös agrárpolitika (KAP), közbeszerzéssel kapcsolatos politikák, lobbizás szabályozása, politikai finanszírozás, információhoz való hozzáférés, feltételességi mechanizmus.

Tíz évvel ezelőtt a withthevoices.com arról számolt be, hogy a nagyobb átláthatóságért kampányoló Corporate Europe Observatory szerint Brüsszelben legalább 30 000 lobbista tevékenykedik, ami majdnem megegyezik az Európai Bizottság 31 000 alkalmazottjával, és ezzel Washington után a második helyen áll a jogalkotás befolyásolására törekvők koncentrációja tekintetében. A helyzet azóta lényegesen romlott.

Hogy azok számára is érthető legyen, akik nem járatosak a brüsszeli bikkfanyelvben: a feltételességi mechanizmus az Európai Unió egyik jogi eszköze, amely lehetővé teszi az uniós források kifizetésének felfüggesztését vagy korlátozását, ha egy tagállam megsérti az EU alapvető értékeit, különösen a jogállamiságot.

Ez a definíció egyébként a magyarországi Helsinki Bizottságtól származik, amely szintén szerepel a regiszterben. A helsinkisek a céljaikat úgy is meghatározhatták volna, hogy mindent is szeretnének befolyásolni, mivel a vonatkozó rubrikába azt írták: a Bizottság „figyelemmel kíséri a menekültügy, a büntető igazságszolgáltatás, a bűnüldözés, az egyenlő bánásmód, a gyűlölet-bűncselekmények, az igazságszolgáltatás, a gyülekezési szabadság és a civil társadalom területére vonatkozó valamennyi politikát és jogalkotási aktust, valamint azokat a politikákat és jogalkotási aktusokat, amelyek a magyarországi jogállamiságra összpontosítanak.”

Érdemes megjegyezni, hogy a K-Monitor úgy nyilatkozott, hogy európai, regionális/lokális és nemzeti vonatkozású ügyekkel foglalkoznak, a Helsinki Bizottság viszont e téren is rájuk licitált: behúzta a globális szintet is. Ez azért érdekes, mert mindkét szervezetről kimutatható, hogy a tevékenységével hozzájárult Magyarország sorozatos elítéléseihez, és ahhoz, hogy a magyar emberek uniós forrásoktól essenek el, viszont nem találtunk olyan határon túli, mondjuk nyugat-európai ügyet, amelyhez érdemben hozzászóltak volna. Nem igazán érdekelte őket a brüsszeli korrupció – Eva Kaili bőröndje vagy Ursula von der Leyen SMS-e, de a guruló dollárok sem.

S mivel Orbán Viktor szóba hozta, hogy „Brüsszelben rendszeresen fogadják a Soros-hálózat képviselőit”, külön rákerestünk erre is. És csakugyan! Az elérhető naplók szerint a K-Monitor lobbistái tárgyaltak Magyarországról Valdis Dombrovskis, az első von der Leyen bizottság egyik ügyvezető alelnökének kabinetjével. A helsinkisek pedig tavaly négyszer is találkoztak Nicolas Schmit, Johannes Hahn és Věra Jourová biztosok munkatársaival. A téma minden alkalommal kapcsolódott valamilyen formában az uniós pénzekhez!

Rajtuk kívül az átláthatósági regiszterben szerepel még a Társaság a Szabadságjogokért, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Háttér Társaság, az Ökotárs Alapítvány, valamint a Klub Rádió is – igen, az utóbbi is nyilvántartásba van véve Brüsszelben lobbistaként!

Bemutatkozásukban Szent-Iványiék azt írják, hogy olyan projekteket szeretnének megvalósítani, „melyek az Európai Unió értékrendjével megegyező megoldásokat kínálnak az oktatás, a fenntarthatóság, a jogállamiság, az esélyegyenlőség és a kultúra területén.” És „az Európai Unióval való kétoldalú együttműködés erősítésével, valamint a magyarországi társadalmi önszerveződő szervezetek és kezdeményezések szakmai támogatásával képesek vagyunk újra éleszteni egy igazságos, demokratikus és szolidáris Magyarországot.”

Ehhez képest mostanáig mindössze egyetlen „elemzésként” eufemizált politikai fröcsögést jelentettek meg a honlapjukon, amelynek a fentiekre tekintettel egyetlen komolyan elgondolkodtató mondta van, ami így szól: „azt hallani Brüsszelben, hogy a lengyelek vezetésével több tagállam a Bizottsággal együtt egy olyan mechanizmus kialakításán dolgozik, amelyik megkerülhetővé teszi a magyar kormány vétóját.”