📌 Milliárdokért működtet cenzúrahálózatot Brüsszel!

Brüsszel a teljes Európai Unióra kiterjedő cenzorhálózatot épített fel és finanszíroz az európai uniós állampolgárok adóiból. Több tíz millió euróból támogatják a 444 és a Lakmuszhoz hasonló liberális hírportálokat, akik „tényellenőrzés” címszó alatt keményen cenzúráznak és álhírnek kezelnek miden olyan információt, amely nem fér bele a brüsszeli liberális világképbe. 

Összeszedtük, hogy az elmúlt időszakban mekkora összeget is öntöttek az európai uniós döntéshozók a brüsszeli cenzúragépezetbe.

Az Európai Unió 2020-ban létrehozott egy úgynevezett Európai Digitális Média Obszervatóriumot (EDMO), amely papíron egy független, multidiszciplináris közösséget támogató projekt akar lenni, amelynek célja az online dezinformáció elleni küzdelem. Ez lényegében egy egész Európára kiterjedő cenzor-hálózat, amely tényellenőrzőkből, akadémikusokból, újságírókból és aktivistákból áll, akiknek az a feladatuk, hogy eldöntsék mi az álhír és mi nem.  

⚠️ A lenti térkép jól illusztrálja a hálózat nagyságát. Jól látható, hogy minden egyes országban van szatellit szervezetük.

Brüsszel cenzúrahálózata (az EDMO) jelenleg 14 regionális és nemzeti központból áll, amelyek 28 európai országban működnek. Ezek a központok részt vesznek az online dezinformáció észlelésében és feltárásában, médiaértési tevékenységek szervezésében, valamint a digitális média ökoszisztémák és azok sebezhetőségeinek elemzésében.

⚠️ Milliárdokból működtetik

Az Európai Bizottság több lépésben támogatta az Európai Digitális Média Obszervatóriumot (EDMO). 2019-ben elnyerte az EDMO létrehozására kiírt pályázatot, amelynek keretében 2,5 millió euró támogatásban részesült. 2020 júniusában a Bizottság újabb pályázati felhívást tett közzé az EDMO hatókörének kiterjesztésére. Ennek eredményeként nyolc nemzeti és multinacionális digitális médiakutatási központ létrehozását támogatták, összesen több mint 11 millió euró értékben.

Így az EDMO szűk 2 év alatt összesen mintegy 13,5 millió euró uniós finanszírozásban részesült. Ez forintra átszámolva 5, 5 milliárd forint. De ez nem a végső összeg. Az Európai Bizottság nagyobb fokozatra kapcsolt, és 2023-ban újabb euró tízmilliókat osztott szét. 

2023-ban két alkalommal is írtak ki pályázatot, az EU Finanszírozási és Pályázati portálján megtaláltuk a felhívást, ahol látszik, hogy 10 és 16 millió euró értékben osztottak szét pénzt a cenzúrahálózatra. Ez nagyjából 10 milliárd forintot jelent.

Magyarországi leágazásai is van a brüsszeli cenzorhálózatnak, tőlünk a 444-Lakmusz, a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely vesz részt a projektben. Közülük a legfontosabb a Lakmusz-444, hiszen releváns eléréssel ők bírnak. A Lakmusz az első szakaszban (2021 októbere és 2023 januárja között) 130 611 euró támogatást kapott, melyet közvetlenül tényellenőrző munkára fordítottak. Emellett 2023-ban további 44 988 000 forintot kaptak a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO) projekt keretében.  

Októberben is kaptak is egy jelentősebb támogatást 143 ezer euró értékben, azért, hogy a 2024-es választási csalást leleplezzék. Nem kimondva az volt a feladatuk, hogy ha a baloldal majd csalást kiált, akkor ezek a szervek „tudományos” bizonyítékkal támasszák alá a baloldal érveit. 

A művelet nem sikerült, ugyanis olyan nagy előnnyel nyert a Fidesz és annyira egyértelmű volt, hogy nem történt csalás, hogy a választás-figyelő rendszer kimúlt.