📌 Magyar Péter EP-képviselői miért egyeztetnek folyton multinacionális nagyvállalatokkal?

 Brüsszel, mint az Európai Unió központja, számos multinacionális vállalat lobbiszervezetének ad otthont. Ezek a szervezetek jelentős összegeket költenek érdekeik képviseletére az uniós döntéshozatal során. Magyarul szeretnek beleszólni abba, hogy Brüsszelben milyen jogszabályokat, irányelveket fogadjanak el, és ezért nem sajnálják a pénzt sem.

Például a Google és a Microsoft az elmúlt időszakban évente 5-6 millió eurót (kb. 1,9 milliárd Ft) fordított uniós lobbizásra, míg a Facebook és az Apple esetében az összeg évente 3–4 millió euró (kb. 1,15–1,5 milliárd Ft) között mozgott. Ezek a vállalatok rendszeresen találkoznak európai parlamenti (EP) képviselőkkel és bizottsági tisztviselőkkel, hogy érdekeiket képviseljék, például a digitális piac szabályozása kapcsán.

Ez a gyakorlat azonban visszás helyzeteket eredményezhet, különösen akkor, ha a találkozók nem kellően átláthatóak. A 2022-es „Katargate” botrány során kiderült, hogy Eva Kaili, az EP egyik alelnöke jelentős pénzösszegeket fogadott el Katarból az ország imázsának javítása érdekében. A házkutatások során mintegy 1,5 millió euró (kb. 575 millió Ft) készpénzt találtak nála, ami rávilágított a lobbitevékenység és a korrupció veszélyes kapcsolatára.

A „Katargate” mellett más korrupciós ügyek is megingatták az Európai Parlament hitelességét. 2024 szeptemberében nyilvánosságra került, hogy Roberta Metsola, az EP elnöke – akit korábban a korrupció elleni harc élharcosának tartottak – magyarázkodásra kényszerült férje, Ukko Metsolalobbitevékenysége miatt. Ukko Metsola a Royal CaribbeanGroup uniós lobbistájaként tevékenykedett, miközben felesége olyan környezetvédelmi törvényeket írt alá, amelyeket ő is befolyásolt.

Brüsszel tehát lényegében a korrupció melegágya, és mindez ráadásul legalizált formában zajlik. Az EP-képviselők rendszeresen találkoznak nyugati multinacionális cégek lobbistáival, akik saját üzleti érdekeiket próbálják érvényesíteni az uniós jogszabályok alakításában. Jellemzően olyan kérdésekben, mint például az adatvédelem, digitális piac szabályozása, gyógyszeripar, vagy éppen energetikai kérdések, ezek a cégek közvetlenül meg tudják határozni a politikai döntések irányát.

 

Utánanéztünk annak is, hogy Magyar Péter emberei milyen tevékenységet folytatnak Brüsszelben. Az Európai Parlament hivatalos oldalán elérhető információk szerint Dávid Dóra a Tisza Párt egyik legaktívabb képviselője, ha multinacionális cégek képviselőivel kell találkozni. EP-képviselőként gyakran vesz részt egyeztetéseken digitális nagyvállalatokkal.

Dávid az elmúlt hónapok során szinte valamennyi jelentős amerikai technológiai nagyvállalattal találkozott, többek között a Google, Apple, Zoom, Qualcomm, Spotify, Adobe, Airbnb, Snap Inc., TikTok (Bytedance), YouTube (Google), Meetic Group (Match Group), Intel-leányvállalat (OVH Groupe), valamint a Wolt Enterprises képviselőivel is egyeztetett. A találkozók pontos tartalmáról nem áll rendelkezésre részletes információ, csupán az események címeiből lehet következtetni.

Egy biztos azonban: ezek a cégek évente több millió eurót költenek lobbira Brüsszelben: a Google és az Apple 6 és 3 millió eurót, a Microsoft 8 millió eurót. Ezeknek a nagyvállalatoknak dedikált lobbistájuk is van Brüsszelben, akik folyamatosan EP-képviselőkkel és bizottsági tagokkal találkoznak.

Nem meglepő, hogy Dávid rendszeresen kapcsolatot tart ezekkel a vállalatokkal, hiszen korábban a Meta (Facebook) londoni irodájában dolgozott jogtanácsosként. Ezen a poszton 2020 szeptemberétől EP-képviselővé választásáig főként digitális szabályozási, adatvédelmi és termékfejlesztési jogi kérdésekkel foglalkozott. Érdekes módon a Google, az Apple és a Meta is általában digitális szabályozási és adatvédelmi ügyekben próbál meg engedményeket kicsikarni magának a brüsszeli döntéshozókból. 

Ezek a találkozók Dávid Dóra esetében akár fel is vethetnék az összeférhetetlenség kérdését, hiszen kérdéses, hogy egy korábbi Meta-alkalmazott mennyire képes pártatlanul képviselni az európai fogyasztók érdekeit, miközben folyamatos kapcsolatban áll olyan nagy digitális cégekkel, mint az Apple, a Google vagy a TikTok.

 

Kollár Kinga EP-képviselő is előszeretettel találkozik multinacionális pénzintézetekkel, például a Raiffeisen Bankkal, a Revoluttal, a Generali biztosítóval, a MastercardEurope-pal és a Prime Collateralised Securities-szel. Ezek a cégek szintén milliókat költenek lobbitevékenységre, és gyakran az ő érdekeik érvényesülnek pénzügyi kérdésekben.

Lakos Eszter találkozói szintén érdekesek. Ő a kutatási, energiaügyi és ipari bizottságban ül, és rendszeresen egyeztet nagy amerikai multinacionális cégekkel, többek között az Intel Corporation, ExxonMobil, General Electric, Qualcomm, Johnson & Johnson, Mastercard Europe, valamint az európai Airbus képviselőivel. Emellett jelentős gyógyszeripari cégekkel is találkozott, például a dán Novo Nordiskkal. Lakos Eszter a külföldi multinacionális cégeken túl találkozott egy német szervezettel is, a Stiftung Wissenschaft und Politikal, európai szuverenitás és európai autonómia kérdésében. A Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP), magyarul Tudomány és Politika Alapítvány, egy német kutatóintézet, amely nemzetközi politikai és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Fő feladata, hogy a német Bundestagot és a szövetségi kormányt tanácsokkal lássa el kül- és biztonságpolitikai ügyekben, saját gyakorlati kutatásai alapján. Ezt a német alapítványt szinte kizárólag csak a német kormány pénzeli és olyan tanulmányokat írnak, amelyben azt bizonygatják, hogy az Európai Unióban vissza kell állítani a német hegemóniát. Az alapítvány szponzorjai között természetesen találunk multicégeket is, például a British Petroleumot, vagy a Deutsche Bankot. 

Megnéztük több EP képviselőnek is a naptárját és az Európai Parlamentben nem szokványos, hogy mezei EP-képviselők ilyen aktívan találkoznának nagy multicégek képviselőivel. Marad a kérdés továbbra is, hogy  Magyar Péter emberi vajon miért egyeztetnek ennyit multik képviselőivel?