📌 A növekvő bírói aktivizmus fegyver lehet Brüsszel kezében

Ahogy arról beszámoltunk, a Magyarországot bíráló progresszív hangok egyik fórumaként visszatérő jelleggel a német Verfassungsblog szolgál, amelynek egyik legutóbbi bejegyzésében a balul sikerült - Magyar Péter anyja részvételével megtartott - bírótüntetés kapcsán Szabó G. Dániel, a többek között az Európai Uniótól is jelentős forrásokat kapott Democracy Reporting International nevű sokadik ilyen típusú NGO kutatója szerint szimbolikus módon Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, a Baka kontra Magyarország ügy - a bírói véleménynyilvánítás szabadságának egyik legfontosabb ügye - főszereplője is beszédet mondott, több más fiatal és vezető bíró, valamint nem bíró igazságügyi alkalmazott mellett. 

⚠️ Baka András ismét politikai szerepben

A magyar bírói egylet Bárándy Péter exminiszter után egy másik egykori politikust vetett be a legutóbbi bírói demonstráción Baka András személyében, aki a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként vált ismertté és ennek is szerepe lehetett abban, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírói tisztségére jelölték és meg is választották. Az egylet a bírói tüntetésen helyesen tiltotta meg a talár viselését, mivel hamar kiderült volna, hogy a demonstráción a bírói kar töredéke vett részt, viszont a fotókon láthattunk ételfutárt, szépkorú nyugdíjast és a magyar kormány Izrael  állam önvédelmi jogát elismerő politikáját kifigurázó táblát. Az egyik felszólaló szónok nehezményezte is a bírák távolmaradását, pedig a hivatalos cél a bérek további emelésének kikényszerítése volt.

Baka András, akinek a Legfelsőbb Bíróságának elnökévé történő megválasztását Sólyom László köztársasági elnök - mellesleg a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, a párt elnökségi tagja - csak többszöri nekifutásra érte el olyan módszerrel, hogy sokak szerint nem véletlen, hogy nem tölthette ki teljes mandátumát. Akit a téma érdekel, az egykori Népszabadság idevágó cikkéből megtudhatja, hogy valójában mi történt.Témánk szempontjából az a legfontosabb, hogy Baka pert indított a magyar állam ellen egykori munkahelyén az Emberi Jogok Európai Bíróságán és ezt a pert annak rendje és módja szerint meg is nyerte. Persze öröme nem lehetett teljes, hiszen az általa követelt hatalmas összegnek csak a töredékét ítélték meg.

Baka András tehát sértett ember, így nem csoda, hogy bírálta beszédében a jelenlegi kormányt. Nem ment olyan messzire, mint a bírói demonstráció egyik szónoka, aki a kormány bukását vízionálta, mondván hol lesztek ti már akkor. Baka a bírák szabad véleménynyilvánításáról szónokolt és kijelentette, hogy: “ A kormányzat erőből viszi át akaratát az Alkotmánybíróság segítségével. “ / Forrás: MTI 2025. február 22-i tudósítása a tüntetésről./ Baka tehát az Alkotmánybíróságot a kormány politikai eszközének minősítette.

Nyilván nem esett jól Bakának, hogy egykori párttársa Sólyom László által megálmodott Alkotmánybíróság hatáskörét a 2010-ben bekövetkezett politikai fordulat után átalakították és a bírák jelölésében is változás következett be. Az alaptörvény elfogadása után többen kifogásolták,hogy a szavazatok csekély hányadát elnyerő ellenzék támogatása hiányában született meg az új alkotmány. Jelzem, hogy már a Horn kormány is szeretett volna alkotmányozni, el is készült a tervezet, az alkotmányozó többség is megvolt, de az MSZP mégis meghátrált, nyilván az utódpárt mivolt intette a vezetőket óvatosságra. A Fidesz fémjelezte parlamenti többségnek nem voltak ilyen korlátai és éltek az alkotmányozó többség adta lehetőséggel. 

Az alaptörvény szellemében módosítottak az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó jogszabályokat. A rendszerváltást követően a Sólyom Làszló vezette testület jelentős hatalomra tett szert. Az egymást váltó jobb és baloldali kormányok jogalkotó tevékenységét gátolta az un. “ láthatatlan alkotmány” fikciója, hiszen nem lehetett tudni, hogy a testület mibe köt bele és okoz politikai kárt a jogalkotónak. Sokak szerint az Alkotmánybíróság átvette a végreható és törvényhozó hatalom hatáskörének egy részét.Ennek következménye lehet, hogy napjainkban az Alkotmánybíróság döntően a bírói ítéletek alkotmányosságát vizsgálja.

Joggal tehető fel a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének csak a Sólyom féle, a nyugatnémet alaptörvényben gyökerező modellje fogadható el jogállami megoldásként. Ez sajnos téves elképzelés. Európában van olyan demokratikus ország, amelynek nincs hivatalosan alkotmánya. A holland alkotmány tiltja alkotmánybíróság létrehozását. Finnországban a parlament egyik bizottsága foglalkozik ilyen ügyekkel. Arra is van példa, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyik részlege a nálunk Alkotmánybíróság névvel 35 esztendővel ezelőtt létrehozott szervezet. Kimondhatjuk tehát, hogy a jogállam alapfeltetelei között nem szerepel az ilyen jellegű testület léte. Jegyezzük meg, hogy az Európai Unió tagállamairól is beszélünk...

A másik kifogás, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok konszenzusa nélkül nem beszélhetünk pártatlan alkotmánybírákról. Ha ez így lenne, akkor a világszerte mintának tekintett Legfelsőbb Bíróság, az Egyesült Államok szövetségi bírósága, amely alkotmánybíróság is egyben, nem tekinthető pártatlannak, hiszen a bírák kétharmada a republikánus párt támogatásával lett a legfőbb bírói és alkotmánybírói testület tagja.

Baka András állásfoglalása sokak szerint méltatlan egy volt főbíróhoz és a nemzetközi példák igazolják, hogy nincs alapja a kijelentésnek. Mivel a magyar Alkotmánybíróság ügyeinek 98 százaléka bírósági döntések alkotmányossági vizsgálatában merül ki, a Baka által említett politikai végrehajtó szerep értelmezhetetlen.