📌 Kulja András többet találkozik brüsszeli gyógyszergyártók lobbistáival, mint magyar ápolókkal?

 Kulja András elég gyakran találkozik brüsszeli lobbistákkal, gyógyszeripari képviselőkkel. Vajon miért? Miről beszélnek ezeken a megbeszéléseken? A Magyar Péter által az Európai Parlamentbe juttatott, legutóbb a Takács Péter egészségügyi államtitkárral folytatott vitában durván felsült küldött több alkalommal is egyeztetett a legnagyobb amerikai és európai gyógyszergyártók, valamint lobbiszervezetek képviselőivel. 

A találkozók témái gyakran az EU egészségügyi törvényeinek reformjaihoz kapcsolódtak, olyan jogszabálytervezetekhez, mint a Biotech Act(biotechnológiai törvény) vagy a Critical Medicines Act(kritikus gyógyszerek törvénye). Ezek hatalmas gazdasági érdekeket érintenek, így nem csoda, hogy a gyógyszercégek minden eszközzel igyekeznek befolyásolni a brüsszeli döntéshozatalt.

A Corporate Europe Observatory szerint a „Big Pharma” (a nagy gyógyszergyártók) évente legalább 36 millió eurót költ Brüsszelben lobbytevékenységre – forintban ez nagyjából 14 milliárd forint –, de ez az összeg a valóságban jóval magasabb lehet.

Kulja András is gyakran egyeztetett az úgynevezett „Big Pharma” embereivel. Legalább háromszor találkozott a francia Sanofi-val, egy globális gyógyszeripari óriásvállalattal, amely főleg cukorbetegség, ritka betegségek és vakcinák fejlesztésére szakosodott. Egy 2017-es lobbibejelentés szerint a Sanofi 500 ezer és 1 millió euró közötti összeget költött EU-s lobbi tevékenységre.

Szintén három alkalommal találkozott Kulja a svájci Roche képviselőivel, amely a gyógyszer- és diagnosztikai ipar egyik meghatározó szereplője. Ezek a megbeszélések valószínűleg olyan témákat érintettek, mint a biotechnológiai innovációk, az orvosi diagnosztika szabályozása és a ritka betegségek kezelése. A Roche a gyógyszergyártók átlagos lobbijához hasonlóan körülbelül 15 millió eurót költ évente uniós lobbi tevékenységre.

Kulja az amerikai Eli Lilly céggel is több alkalommal egyeztetett 2024-ben. Ez a vállalat különösen aktív a daganatos, cukorbetegséggel kapcsolatos és idegrendszeri betegségek kezelése terén. 

Az Egyesült Államokban 2024-ben 8,43 millió dollárt (kb. 3,1 milliárd forintot) költöttek lobbira, 2025-ben pedig eddig 3,49 millió dollárt (kb. 1,3 milliárd forintot). Brüsszeli jelenlétük is jelentős: a LobbyFacts adatai szerint évente 800–900 ezer eurót (kb. 310–350 millió forintot) fordítanak lobbytevékenységre. A Kuljával folytatott megbeszéléseken valószínűleg a gyógyszerszabályozás reformjáról, a cukorbetegség kezelésére irányuló innovációkról, valamint a Critical Medicines Act (kritikus gyógyszerek uniós törvénycsomagja) bevezetéséről tárgyaltak.

Egy különösen figyelemre méltó megbeszélés 2025. május 28-án zajlott le Kulja munkatársai és az Alber & Geiger lobbitanácsadó cég között. A találkozó témája a CriticalMedicines Act volt. Kulja ebben az ügyben árnyékelőadói szerepben működik közre, így fontos szerepet játszik a gyógyszerellátás biztonságát célzó új uniós törvény kidolgozásában. Az Alber & Geiger egy brüsszeli székhelyű lobbitanácsadó cég, amely évente 400–500 ezer eurót (kb. 150–190 millió forintot) költ lobbira, és több gyógyszeripari ügyfelet is képvisel.

2024 novemberében maga Kulja is részt vett egy megbeszélésen, ahol a Pfizer képviselői is jelen voltak. A téma a Biotech Act (biotechnológiai törvény) és a gyógyszerhiány volt – mindkettő kiemelt terület az uniós egészségügyi politikában. A találkozót az Európai Parlament SANT bizottságán belül tartották, amelynek Kulja is aktív tagja. A Pfizer hivatalosan évente 800–900 ezer eurót költ lobbira Brüsszelben, de ezen felül több tanácsadó céget is megbíz, összesen akár 1,2 millió eurót (kb. 460 millió forintot) fordítva befolyásszerzésre.

Kulja egy másik amerikai óriáscég, a Johnson & Johnson képviselőivel is találkozott. Ez a megbeszélés szintén a SANT bizottság keretében zajlott, témája pedig az EU egészségügyi politikájának általános irányelvei voltak. A Johnson & Johnson éves lobbijelentése szerint több mint 500 ezer eurót (kb. 190 millió forintot) költenek EU-s lobbi tevékenységre, és hét különböző lobbitanácsadó céggel dolgoznak együtt.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy Kulja András elég gyakran találkozik brüsszeli lobbistákkal, gyógyszeripari képviselőkkel. Bár az ilyen találkozók nem törvénytelenek, jogosan merül fel a kérdés: kinek az érdekeit képviselik valójában azok a képviselők, akik ilyen rendszerességgel egyeztetnek milliárdos vállalatokkal? Az EU jelenlegi átláthatósági szabályai mellett sok esetben nem derül ki időben, hogy milyen konkrét törvénytervezeteket és irányelveket próbálnak ezek a cégek a háttérben befolyásolni.