📌 Újabb korrupciós ügy Brüsszelben: Ursula milliókat fizet lobbira!

 Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az Európai Bizottság – élén Ursula von der Leyennel – nemcsak jogszabályokat hoz, hanem közvetve saját maga érdekében is „lobbizik”. Méghozzá úgy, hogy közpénzből civil szervezeteket fizet, akik aztán az Európai Parlament képviselőit próbálják meggyőzni a brüsszeli narratívák elfogadásáról.

Igen, elsőre ez összeesküvés-elméletnek hangzik. 

De nem az. Az Európai Bizottság – Ursula von der Leyen vezetésével – valóban civil szervezeteket finanszíroz közpénzből, hogy azok a Bizottság saját politikáját lobbizzák át az Európai Parlamenten.

A program neve: LIFE. Az NGO-k akár évi 700.000 eurót is kaphatnak a brüsszeli kasszából – hogy aztán ezt a pénzt olyan kampányokra fordítsák, amelyek elsősorban a Zöld Megállapodás elfogadtatását szolgálják. Vagy hogy ezek a civil szervezetek pereket indítsanak európai ipari szereplők ellen.

De ez még mindig nem a legsúlyosabb része az ügynek. Amikor egy EP-képviselő, Dirk Götting rákérdezett a Bizottságnál: pontosan mely NGO-k kaptak támogatást, milyen összegekben, és milyen szerződés keretében – a Bizottság elképesztő választ adott. Eszerint körülbelül 9000 szerződés van érvényben, de ezeket nem tudják átadni, mert „túl sok van belőlük”, és „évekbe telne” összeszedni. Magyarul: a rendszer átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, és még az EP-képviselők sem látják, mire ment el a közpénz.

Az NGO-k uniós pénzből többek között tömegtüntetéseket és e-mail kampányokat szerveztek az EP-képviselők nyomás alá helyezésére.

Egy most megjelent német oknyomozó anyag szerint az Európai Bizottság 2023-ban több környezetvédő NGO-t is anyagilag támogatott, hogy németországi cégek ellen indítsanak jogi eljárásokat, illetve hogy ellenkampányokat szervezzenek az EU és Németország által támogatott szabadkereskedelmi egyezmények ellen.

Például a ClientEarth nevű brit NGO 350.000 eurót kapott arra, hogy jogi lépéseket kezdeményezzen német szénerőművek ellen.

Ez az egész ügy különösen fontos abból a szempontból, hogy ezúttal nem „általános civil támogatásról” van szó, hanem célzott politikai és jogi akciókról, amelyek egy EU-tagállam politikáját és iparát gyengítik – miközben a Bizottság ugyanezen tagállam támogatását élvezi más ügyekben.

Korábban már többen figyelmeztettek arra, hogy Brüsszel nem a tagállamok érdekeit képviseli, hanem sokkal inkább különféle NGO-k, nagyvállalatok és államokon túli érdekcsoportok szándékait követi.

A brüsszeli politikusokat lényegében kilóra megveszik a nagycégek. A valódi nagyágyúk a multinacionális cégek és ágazati szövetségek, amelyek évente több mint 1,5 milliárd eurót költenek lobbi-tevékenységre az uniós intézményeknél.

A legaktívabb lobbiérdekképviseletet a nagy technológiai cégek folytatják. A Meta (korábban Facebook) 2024-ben körülbelül 9 millió eurót költött brüsszeli lobbi-tevékenységre, míg a Microsoft éves szinten mintegy 7 millió eurót fordított arra, hogy befolyásolja az uniós digitális szabályozást. Ezek a vállalatok elsősorban az AI-szabályozás „puhítása” érdekében lobbiznak – azaz szeretnék elérni, hogy az új szabályok a saját érdekeik szerint alakuljanak.

A bank- és pénzügyi szektor sem marad el: éves szinten közel 120 millió eurót fordítanak lobbi-tevékenységre Brüsszelben. Egy 2014-es adat szerint az uniós szakértői testületekben a pénzügyi szektor érdekképviselete 75%-ban jelen volt.

A brüsszeli lobbigépezet már régen túllépett a demokratikus határokon. Miközben az Európai Bizottság elvileg a tagállamok érdekeit szolgálná, a gyakorlatban saját politikáját tolja át közpénzből finanszírozott NGO-kon és lobbistákon keresztül – gyakran épp a tagállamok kárára. A nagyvállalatok, pénzintézetek és zöld aktivistahálózatok együtt formálják a brüsszeli döntéseket, miközben az állampolgárok – és sokszor még az EP-képviselők is – csak nézik a paraván mögötti játszmákat. Ez nem uniós demokrácia, hanem szabályozott befolyáskereskedelem.