📌 Veszélyben a magyar gyermekek egészsége? Az alacsony ukrán átoltottság közegészségügyi kockázat

 A magyar gyermekek jó egészsége a nemzeti egészségpolitika egyik legnagyobb értéke és eredménye. Kevés ország büszkélkedhet olyan jól működő, szervezett és hatékony védőoltási rendszerrel, mint Magyarország. A hazai kötelező oltási rend az egyik legteljesebb Európában: már az első élethetekben megkezdődik a csecsemők oltása olyan súlyos betegségek ellen, mint a tuberkulózis, a diftéria, a szamárköhögés, a gyermekbénulás vagy a kanyaró. A 98–99százalékos átoltottság pedig nem csupán az egyént védi, hanem közösségi immunitást (nyájimmunitást) is biztosít, vagyis a társadalom legsérülékenyebb tagjait – például a (még be nem oltott) csecsemőket, immunhiányosokat – is óvja a fertőző betegségek kitörésétől.

 

Ennek a rendszernek a működését nagyban támogatja a védőnői hálózat, amely egyedülálló módon kíséri végig a gyermekeket és családjukat a születéstől egészen az iskoláskorig. A védőnők nemcsak az oltási ütemterv betartását segítik elő, hanem fontos edukációs munkát is végeznek: tanácsot adnak, figyelmeztetnek, megnyugtatnak. Ez a közvetlen kapcsolat a családokkal pótolhatatlan szerepet tölt be abban, hogy Magyarországon még mindig magas a lakossági bizalom a védőoltások iránt.

 

Ezért is rendkívül aggasztó a hír, miszerint Ukrajnában, ahonnan jelenleg is ezrek érkeznek Magyarországra a háború elől menekülve, súlyos problémák vannak az átoltottsággal. Az UNICEF és az ukrán egészségügyi minisztérium adataiszerint 2024-ben az ukrán gyermekek körében a gyermekbénulás (polio) elleni oltási arány mindössze 46–56százalék között mozgott – életkortól függően –, messze elmaradva a WHO által ajánlott legalább 95 százalékos átoltottságtól. Mindez annak ellenére, hogy maga az oltóanyag ingyenes és elérhető is az országban. És nem, nem a háború miatt nem lettek beoltva a gyermekek, ugyanis a 2024-es adatok szerint az átoltottság az akkor 14 éves, tehát 2000-ben született kiskorúak körében egészen pontosan 46,3 százalék volt, míg az akkor 6 éveseknél, vagyis 2018-ban született gyermekek esetében 52 százalék. A poliovírus az idegrendszert támadja meg, és maradandó bénulást vagy halált okozhat. Ráadásul a betegség gyógyíthatatlan – kizárólag a megelőzés, azaz az oltás jelent védelmet.

 

Hasonlóan problémás az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) átoltottság is Ukrajnában. Bár az első dózist az ukrán egyévesek 92 százaléka megkapta, a második, 6 éves korban esedékes oltási kör beadási aránya viszonylag alacsony, a WHO adatai szerint 87 százalék – így a védettség nem teljes. A kanyaró esetében ez különösen aggasztó, hiszen a betegség kiütésekkel, magas lázzal, torokfájással jár, de gyakoriak a súlyos szövődmények is, például tüdőgyulladás vagy agyvelőgyulladás.

 

A szamárköhögés elleni védelem sem kielégítő: 2023-ban (az év első 11 hónapja alapján) az ukrán gyermekek 77,3százaléka kapta meg a három DTP oltást (diftéria, tetanusz, pertussis), ami kevés a nyájimmunitás kialakulásához. A szamárköhögés különösen veszélyes a legkisebbekre: erős, rohamszerű köhögéssel jár, amely során a gyermek akár meg is fulladhat, különösen 6 hónapos kor alatt. És a veszély már nem csupán elméleti. 2024-ben Európában, és hazánkban is hirtelen megnőtt a pertussis esetek száma: míg 2023-ban csupán két esetet regisztráltak, 2024 1- már45. hete között 1127 megbetegedést azonosítottak – az esetek nagy része gyermekeket érintett. A betegség 18 megyében és Budapesten is megjelent, ami az országos terjedés jele. A szakértők szerint szinte biztos, hogy külföldről, valószínűleg Ukrajnából érkezett be a fertőzés. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint az EU/EGT-országokban 2023 és 2024 első negyedéve között több mint 60 ezer szamárköhögéses esetet regisztráltak – ez tízszerese az előző évek adatainak. A legtöbb haláleset a fél évesnél fiatalabb, még nem vagy nem teljesen oltott csecsemők körében fordult elő. 

 

Az ukrajnai átoltottság a 2024-es jelentés szerint, amely a 2023-as adatokat tartalmazza, elmarad a WHO által ajánlott szinttől, különösen a polio és a DTP vakcinák esetében. Bár bizonyos vakcinák esetében tapasztalható némi javulás, az alacsony átoltottság növeli a vakcinával megelőzhető betegségek kitörésének kockázatát. A háborús helyzet és az egészségügyi infrastruktúra sérülése tovább nehezíti a védőoltásokhoz való hozzáférést, ami hosszú távon komoly közegészségügyi kihívásokat jelenthet.

 

Egy olasz tanulmány („Vaccine hesitancy among Ukrainianrefugees” vagyis „Oltási bizonytalanság az ukrán menekültek körében”) az ukrán menekültek oltási hajlandóságát és az alacsony átoltottság hátterét vizsgálta. A kutatás az olaszországi Rozzano oltóközpontban végzett megfigyeléseken alapult, ahol 2022-ben számos ukrán menekültet oltottak be.​ A tanulmány rámutat, hogy Ukrajnában az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent az átoltottság. Például a hepatitis B elleni oltások bevezetése után, 2004 és 2007 között magas volt (92–98 százalék), de 2010 és 2016 között ez az arány 21–48 százalékra esett vissza. Rámutattak arra is, hogy az ukrajnai oltási arány Európában a legalacsonyabbak közé tartozott már a háború előtt is. A gyermekkori átoltottság folyamatosan a WHO által kitűzött küszöbértékek alá csökkent, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a legsúlyosabb betegségek némelyikével szemben védettséget lehessen kialakítani. 2021-ben Ukrajnában a gyermekek 20 százaléka nem volt teljes mértékben beoltva kanyaró ellen, és 13 százaléka nem volt védett a gyermekbénulás vírus ellen; ez az arány valószínűleg nőtt a konfliktus miatt. Az alacsony átoltottság miatt Ukrajnában a közelmúltban vakcinával megelőzhető betegségek törtek ki. A 2017-2020-as időszakban Ukrajna több mint 115 ezerkanyarós megbetegedést és 40 kanyaró okozta halálesetet jelentett, ami az elmúlt több mint egy évtized legnagyobb járványát jelenti Európában. A 2-es típusú poliovírus kitörését 2021-ben erősítették meg. A polio vírust több mint 20 gyermekből izolálták, akik közül ketten akut petyhüdt bénulásban szenvedtek. A járvány kitörésére válaszul 2022 februárjában tömeges oltási kampány kezdődött, de végül az orosz invázió miatt leállították, így az ukrán gyermekekjelentős része továbbra sem védett.

 

A fentiek alapján súlyos kérdéseket vet fel Brüsszel azon törekvése, hogy Ukrajna gyorsított eljárással csatlakozhassonaz Európai Unióhoz. Egy ilyen lépés – a közös belső határok fokozatos lebontásával – közvetlen kockázatot jelenthet azokban az országokban, ahol jelenleg még biztonságban vannak a gyermekek az ilyen járványoktól. A szabad mozgás jogával együtt ugyanis könnyen teret nyerhetnek azok a fertőző betegségek, amelyek a háborús övezetből érkezők között még mindig jelen vannak.

 

Ezért különösen fontos, hogy a hatóságok komolyan vegyék a közegészségügyi kockázatokat. Egy uniós csatlakozás előtt álló országnál alapelvárás kellene, hogy legyen a WHO-szintű átoltottság biztosítása. Ellenkező esetben az EU-n belüli közegészségügyi helyzet is romolhat – különösen a legvédtelenebbek, a kisgyermekek egészsége kerülhet veszélybe.