📌 Külföldről pénzelt baloldali NGO-k súgták Brüsszelnek, mit írjon Magyarországról

Megjelent az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése, amelyben a 2024-es fejlemények mellett arról is beszámolnak, milyen civil szervezetekkel és szakértőkkel konzultáltak a dokumentum összeállításához. 

A dokumentum súlyos vádakat fogalmaz meg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióellenes rendszerrel kapcsolatban, ezért az EU továbbra is visszatart 6,3 milliárd euró kohéziós támogatást Magyarországtól.

De ha jobban megnézzük, kik segítettek „megszövegezni” ezeket a kritikákat, érdekes dolgokra bukkanunk. A Bizottság forrásként túlnyomórészt olyan civil szervezeteket idéz, amelyek Soros György hálózatához vagy más brüsszeli támogatási rendszerekhez köthetők. Ezek a szervezetek évek óta a magyar kormány bírálatából élnek, gyakran pereskednek, politizálnak, és nagyrészt külföldi pénzből működnek.

A 138 forrást felsoroló dokumentumban legalább 13 magyarországi baloldali NGO szerepel. Ezek nem csupán a háttéranyagokat biztosították: több esetben szó szerint az ő jelentéseik és állításaik képezik a Bizottság megállapításainak alapját.

A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Transparency International Hungary, az Amnesty International Hungary, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökotárs Alapítvány vagy éppen a Political Capital mind-mind szerepelnek a dokumentumban. 

E szervezetek jellemzője, hogy a magyar kormány ellen rendszeresen bírósági pereket indítanak, nyíltan politizálnak, és részben vagy egészben de külföldről finanszírozzak őket. 

A Magyar Helsinki Bizottság például kilenc alkalommal szerepel a jelentésben. Főként a bírói függetlenség kérdésében hivatkoznak rájuk, valamint a menekültügyi és emberi jogi kritikáikra. 

A TASZ hat alkalommal tűnik fel a dokumentumban, rendszerint a civil szféra „elnyomására” hivatkozva. Az Amnesty International-lel közösen kritizálják például a szuverenitásvédelmi törvényt, mondván az elrettenti a civil társadalmat és szűkíti a demokráciát.

A Transparency International Hungary és a K-Monitor – a jelentés szerint – kulcsszerepet játszanak a korrupciós kockázatok értékelésében. Ugyanakkor mindkét szervezet Soros-közeli támogatásokból működik.

A médiahelyzetet elemző részekben a Mérték Médiaelemző Műhely és a TASZ értékeléseire támaszkodnak. Ezek szerint Magyarországon a kormány „médiatúlsúlya” torzítja a nyilvánosságot. A Mérték elemzői sok esetben azonban egyenesen Brüsszelből kapják a pénzüket. 

Külön figyelmet érdemel az Ökotárs Alapítvány, amelynek neve a Norvég Civil Alap és a 2014-es „külföldi ügynökügy” kapcsán vált ismertté. Az alapítvány 2025-ben is szerepel a jelentésben, ahol a civil tér „szűküléséről” szóló kritikákat fogalmaz meg. Az Ökotárs többek között a Political Capitallel és a Helsinki Bizottsággal közösen jegyzi azokat a háttérjelentéseket, amelyek a Bizottság érvelésének alapjául szolgálnak.

Nem csak a szervezetek, de a forrásként megjelölt médiumok is árulkodók. A jelentés három külön cikket idéz a Telex.hu-ról, HVG.hu-ról és Lakmusz.hu-ról. Ezek a médiumok nyíltan ellenzéki hangvételűek, és ők is szintén sok esetben brüsszeli vagy amerikai pénzből működnek. 

Százmilliókat kapnak külföldről a jelentést tollbamondó szervezetek: 

A Magyar Helsinki Bizottság 2024-es hivatalos közhasznúsági beszámolója alapján a szervezet csak támogatást 508 065 543 forintot kapott, amelynek csak a 6,2%-a származott hazai adományból.

A brüsszeli dokumentum másik sokat hivatkozott szereplője, a Transparency International Magyarország. A Transparency International Magyarország Alapítvány 2024-es bevétele 123,3 millió forint volt, amelyből 108 896 ezer forint támogatásokból származott. 

És itt jön az érdekes rész. A külföldi támogatások aránya itt is 75 százalékos. A mellékletben látható egy diagram, amely jól illusztrálja, hogy honnan is kaptak pénzt.