📌 Még Soros György visszaélésekbe keveredett ukrán korrupcióellenes szervezete szerint sem áll készen Ukrajna az uniós csatlakozásra

⚠️ Soros György több alkalommal visszaélésekbe keveredett korrupcióellenes (!) szervezete, az Anti-corruption action Centre szerint Ukrajna nem teljesíti azokat a korrupció elleni küzdelmet érintő követelményeket, amelyek nélkülözhetetlenek lennének az ország Európai Unióhoz való csatlakozásához.

Korábban a V4NA számolt be arról, hogy Soros Györgynek jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában. Nem véletlen, hogy a kijevi Vesti ukrán hírportál összeállítása szerint az amerikai tőzsdespekulánst a második legbefolyásosabb személynek tartják az országban.

⚠️ Soros alapítványa 1990 óta van jelen Ukrajnában a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványon keresztül. Az ukrán Korrupcióellenes Akcióközpont (AntAC) az egyik legnagyobb ukrajnai projektje. Ezt Soros, az USID USA és az USA kijevi nagykövetsége évekig társfinanszírozta.

Az AntAC elsődleges célja a honlapja szerint: „egy új, korrupciótól és korrupt tisztviselőktől mentes ország építése”. De a szervezet emellett büszkén hivatkozik arra is, hogy „kiemelkedő szerepet játszott abban a kampányban, amelynek célja az F-16-os vadászgépek, a Leopard 2 tankok és más típusú nyugati fegyverek beszerzése volt Ukrajna számára”, továbbá az AntAC-ra a befagyasztott orosz vagyon elkobzásában és azok fegyverbeszerzésekre történő felhasználásában is komoly szerep hárul.

 

Az NGO nem különösképpen takargatja, hogy voltaképpen milyen forrásokból folytatja tevékenységét: „Ukrajna, az USA és az Európai Unió állampolgárai finanszíroznak minket”. A finanszírozás kapcsán még egy sorrendet is találni, ahol az amerikai kormány szerepel az első, az EU és egyes tagállamok kormányai a második, a nemzetközi magánalapok a harmadik, míg a jogi személyektől és cégektől érkező „jótékonysági adományok” a negyedik helyen.

 

A szervezet 2012 és 2019 közötti 1,7 millió dolláros költségvetésének 59 százalékát (azaz 1 millió dollárt) az amerikai külügyhöz és az igazságügyhöz kötött kormányzati költségvetésből kapta, míg közel 290 ezer dollár érkezett Soros International Renaissance Foundation nevű alapítványától. Utóbbi egyébként az Open Society Foundations-on keresztül is finanszírozza az NGO-t.

 

Az AntAC 2024-ben már éves szinten másfél millió dollárból gazdálkodhatott, amelyhez - többek között - a 21. század legnagyobb politikai befolyásolási botrányában érintett USAID (42,5%), az Európai Unió (26,4%), a CIA-közeli alapítványként számon tartott National Endowment for Democracy (13,4%), a Soros György által dollármilliókkal támogatott The Sigrid Rausing Trust (3,7%) és a Világbank (2,2%) járult hozzá, de a szervezetet további természetes és jogi személyek is támogatták.

 

Az NGO korábban jelentős diplomáciai botrányba keveredett a külföldi pénzekkel összefüggésben. Az ukrán főügyészség ugyanis 2016-ban vizsgálatot indított az AntAC-al szemben az amerikai támogatásokkal kapcsolatos visszaélések gyanúja miatt, amelynek során az Egyesült Államok nagykövetsége több egybehangzó forrás szerint is közvetlen nyomást gyakorolt a hatóságokra a szervezettel szembeni vizsgálat megszüntetése érdekében. A sajtóban megjelent információk alapján, minderre többek között az ügynek - a Soros György és Barack Obama részéről is támogatott - Hillary Clinton választási kampányára gyakorolt esetleges negatív kihatásai miatt volt szükség.

 

Maga az AntAC egyébként a Soros-világ és a demokrata körök szerves összefonódásának az egyik ékes példája. A szervezet az Obama-adminisztráció által elindított, ún. Kleptocracy Asset Recovery kezdeményezés egyik központi szereplője volt, amelynek keretében a külügyminisztérium, az igazságügyi tárca és az FBI, Soros által finanszírozott csoportoknak szervezték ki az idegen országokban - így például Ukrajnában - elkövetett korrupció üldözését érintő munka egy részét.

 

Az Obama vezetése alatt Ukrajnában zajló amerikai - Soros együttműködés során az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) több magas rangú tisztviselője, valamint számos FBI-ügynök is visszatérő vendége volt a Soros által támogatott rendezvényeknek. Így történt meg, hogy az AntAC külföldről érkező pénzeivel kapcsolatos visszaéléseket érintő nyomozás körüli botrányban érintett Marie Jovanovics amerikai nagykövet, valamint Daria Kaleniuk, az AntAC ügyvezető igazgatója Karen Greenaway mellett vett részt egy 2016-ban tartott konferencián, aki akkoriban Donald Trump kampányfőnökének, Paul Manafort-nak az állítólagos visszás ukrán kapcsolatai ügyében indult - az irányadó republikánus vélemények szerint tisztán politikai indíttatású - nyomozás egyik vezető ügynöke volt.

 

Bár többen - így Rudolph W. Giuliani, New York egykori legendás hírű republikánus-párti polgármestere és egyben Donald Trump ügyvédje is - éles hangon keltek ki az ellen, hogy a nyomozóhatóságok az AntAC által „koholt bizonyítékokra” támaszkodnak az ügyben, ilyen előzmények mellett nem meglepő, hogy Paul Manafort-ot végül elmarasztalták (csak később, Trump elnöksége alatt kapott kegyelmet), továbbá az sem, hogy Greenaway az FBI-tól történő nyugdíjazását követően szinte azonnal az AntAC vezetőségében találta magát.

 

De a korrupció ellen harcoló NGO-val összefüggésben az utóbbi időben is számos alkalommal merült fel a visszaélés gyanúja.

Jelenleg is zajlik a nyomozás abban a 2020-ban indult ügyben, amelyben egy ukrán parlamenti képviselő 142,9 millió dollár elsikkasztása miatt tett feljelentést az AntAC ellen.

Míg 2023-ban Vitalij Shabunin-t, a szervezet igazgatótanácsának vezetőjét vádolták meg azzal, hogy elsikkasztott egy, a frontvonalra vásárolt autót.

 

Már önmagában az is elgondolkodtató, hogy ilyen körülmények között miként tud az AntAC hitelesen harcolni a korrupció ellen, de ami talán ennél is érdekesebb, az a szervezet által az ukrajnai korrupciós helyzetről és ezzel összefüggésben az ország uniós csatlakozásáról - „Korrupció kontra európai integráció: Vajon Ukrajna eleget tett a korrupció elleni küzdelemnek?” címmel - a közelmúltban publikált jelentés.  Ebben ugyanis még a nemzetközi baloldalhoz ezer szállal kötődő, Soros György által támogatott NGO is arra a megállapításra jut, hogy Ukrajna a csatlakozáshoz elvárt minimumkövetelményeket sem teljesíti.

 

Mint ismert, 2022 júniusában az Európai Bizottság véleményt nyilvánított Ukrajna európai uniós tagság iránti kérelméről. A véleményben ajánlást fogalmaztak meg Ukrajna tagjelölti státuszának megadására, azzal a feltétellel, hogy Ukrajna megteszi a szükséges reformok végrehajtásához szükséges lépéseket. Ezen reformok egyike a korrupció elleni küzdelem megerősítése volt.

 

Az AntAC szerint, bár Ukrajna végrehajtotta az Európai Bizottság egyes ajánlásait, ennek ellenére az ukrán hatóságok „számos területen nem fejezték be a házi feladatukat”, így egyebek mellett még annak az alapvetésnek sem tettek eleget, hogy „a korrupció elleni küzdelmet hatékony nyomozások és a bírósági ügyek megfelelő dinamikája révén erősítsék meg”.

 

A szervezet az elmaradások kapcsán nem kevesebb, mint 13 ajánlást fogalmazott meg, amelyeket folyamatosan nyomon követ. Ezeknek durván a felében a „Nincs demonstrált előrehaladás” megállapítással találkozni. Ilyen többek között:

• „A korrupciós bűncselekményekre vonatkozó statisztikai menedzsment rendszer bevezetése”;

• „A Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SAPO) függetlensége a képviselők elleni eljárásokban”;

• „A vádalku megkötésére vonatkozó eljárás fejlesztése a NABU és a SAPO általi szélesebb körű használat érdekében”.

 

Azon fejlesztendő területek között, ahol még csupán zajlik a munka, olyan alapvető fontosságú követelményeket találunk, mint például:

• „A SAPO autonómiájának és elszámoltathatóságának fejlesztése”;

• „A korrupciós bűncselekmények elévülési idejének legalább 5 évre emelése”;

• „Biztosítani a NABU azon képességét, hogy önállóan kinyerjen információkat az elektronikus rendszerekből”.

 

Ám a leglehangolóbb mégis a megfogalmazott ajánlás teljesítését jelentő, „Befejezve” megjegyzések száma, amely elenyésző a hiányosságokhoz és elmaradásokhoz képest. 

E tények, illetve az a körülmény, hogy még egy, a nemzetközi baloldalba beágyazott ukrán (!) Soros-NGO is azon a határozott állásponton van, miszerint Ukrajna nem áll készen az Európai Unióhoz való csatlakozásra, egyértelműen rámutatnak a brüsszeli elit e kérdésben tanúsított képmutató hozzáállására, illetve arra, hogy számukra a gyakorta hivatkozott európai értékek valójában csak és kizárólag akkor fontosak, ha a tartalmukkal ellentétes politikai célok elérése érdekében lehet felhasználni őket.