📌Antiszemita a magyar baloldal jelentős része?

 A Kneecap zenekar kitiltása kapcsán kiviláglott, hogy a baloldali lapok már-már antiszemita hangvételt ütnek meg, míg egyes baloldali szervezetek egyenesen HAMASZ-párti rendezvényeket szerveznek.

A Jámbor András parlamenti képviselőhöz is közel álló baloldali szervezetek „A népirtás nem önvédelem” címmel palesztinpárti punk/hardcore koncertet szerveznek a budapesti Gólya Klubban.

A szervezők ezt írták:

„Kurva nagy a csend, akkora, hogy azt is hihetnéd, megőrültél. Mintha párhuzamos világokban élnénk: élő adásban látod, amint egy népet kiirtanak, mégis önvédelemről, megelőző csapásról, békét hozó rakétákról hallasz. Nemzeti minimum lett a népirtás támogatása, elhallgatása.

Mi nem akarunk megsüketülni a csendben, nem akarjuk, hogy normálissá váljon a genocídium. 

Az Őslakosok Nemzetközi Napján ki akarunk állni egy szabad Palesztináért (...)”

Már régóta megfigyelhető trend, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi baloldali szervezetek alapvetően palesztin vagy HAMASZ-pártiak.

Az Antifa mozgalom például a Hamaszt egy „felszabadítómozgalomnak” nevezte.

A magyarországi 444–Telex vonalon mozgó olvasók is azzal szembesülhettek, hogy a korábban harcosan antiszemitizmus-ellenes lapok most óvatos vagy egyenesen a kormányt bíráló cikkeket írtak arról, hogy kitiltották Magyarországról a Kneecap zenekart.

A TASZ közleményét például a 444 címlapon szemlézte, és azt írták:

„A Kneecap kitiltásáról: miért baj, ha az állam erővel zár le egy fontos közéleti vitát?”

A TASZ szerint: „Ez a vita, minden feszültségével együtt, a demokratikus közélet és a szabad véleménynyilvánítás fontos megnyilvánulása volt. Aztán jött a magyar kormány, és mindent elrontott.”

A közleményükben külön kiemelik, hogy az együttes kitiltása:„Ez a történet nem a Kneecap vagy a közönségük vesztesége, hanem a magyar állampolgároké.”

A 444.hu-nál a csúcs mindenképp az volt, amikor a botrányos zenekar közleményét tolmácsolták a magyar olvasóknak, amelyben ez állt:

„Szabad Palesztinát!

Tiocfaidh ár lá (Eljön a mi napunk – ír köztársasági jelszó)

Baszódjon meg Orbán Viktor”

De a Telex sem volt túl távolságtartó: Dezső András, a Telex nemzetbiztonsági ügyekben jártas belpolitikai újságírója szerint az izraeli–magyar barátság miatt a Kneecap kitiltása benne volt a levegőben.

A Telex szintén vezető anyagban hozta le azt a közleményt, amely szerint:

„A Kneecap kitiltása az ország nemzetközi megítélését is negatívan befolyásolhatja.”

Miről is énekel ez a zenekar, akit most ilyen komoly sérelem ért Magyarországon.

Ha alaposabban megnézzük a Kneecap fellépéseit, akkor láthatjuk, hogy nemcsak Izrael vagy a zsidóság ellen hergelnek, hanem lényegében ez egy felforgató banda (ezért is tetszik a kommunistáknak).

Pár idézet a dalaikból:

„Csellengünk a hátsó utcákban,

vadászok a gazdagokra.”

Egy másik dal:

„B*szódj meg, Izrael. Szabadítsátok fel Palesztinát.”

A dalszöveg antikonzervatív és antikolonialista hangvétele a brit politikai elitet gúnyosan egy kiváltságos, „felsőbb kasztként” ábrázolja, miközben a Kneecap tagjai magukat a munkásosztály nevében fellépő igazságosztókként pozicionálják.

Az együttes tagjai ezt kiabálták egy 2023-as koncerten:

„Az egyetlen jó tory egy halott tory. Öld meg a helyi képviselődet.”

Egy másik színpadi fellépésen:

„Éljen a Hezbollah, éljen a Hamasz!”

Ami viszont érdekes, hogy melyek azok a lapok, amelyek teljesen elhallgatták az ügyet, vagy csak alig-alig számoltak be róla. Ilyen például a Magyar Narancs, amely korábban már egy Árpád-sávos zászló láttán is antiszemitizmust kiáltott, most viszont egyetlen, már-már unalmas cikket szentelt az ügynek.

De a baloldali értelmiség fellegváraként funkcionáló, és mára szerencsére irrelevánssá váló Élet és Irodalomban sem írtak dörgedelmes tárcákat vagy publicisztikákat az antiszemita zenekarról.

Az embernek az az érzése támad, hogy a magyarországi baloldal is teljes egészében befeküdt a nemzetközi iránynak: vagy elnéző az antiszemitizmussal szemben, vagy egyenesen támogatja azt.

Mindez túlmutat egyetlen zenekar ügyén. 

A Kneecap körüli botrány élesen rávilágít arra, hogy a baloldali közeg egy része mára odáig jutott, hogy a „felszabadítás” vagy az „ellenállás” jelszava alatt a nyílt erőszakot és antiszemita retorikát is elfogadhatónak tartja – sőt, relativizálja, mentegeti, ünnepli. Aki ma „Free Palestine” zászló alatt kiált „Éljen a Hamasz!”-t, az nem pusztán politikai véleményt képvisel, hanem olyan mozgalmakat legitimál, amelyek civil lakosság lemészárlását is eszközként kezelik. És amikor ezt a magyar sajtó vagy civil világ csendben tűri, vagy aktívan védi, az nem csupán szégyen – hanem felhívás egy veszélyes, új erkölcsi vakságra.