📌 Egy újabb jólfizetett Soros-szervezet támadja a nemzetközi patrióta összefogást és hazánkat

Az MCC-t szélsőjobboldali formációként definiáló projekt a “keresztény nacionalizmus” és a “hagyományos családmodell” ellen indított támadást az LMBTQ ideológia égisze alatt.

A 2019-ben alapított Global Project Against Hate and Extremism (Globális Projekt a Gyűlölet és a Szélsőségesség Ellen - GPAHE) nevű, 501(c)(3) típusú NGO a honlapján úgy fogalmaz, hogy célja „leleplezni és megzavarni a rasszista és más gyűlöletkeltő transznacionális mozgalmakat, támogatni a gyűlölet és a szélsőjobboldali szélsőségek felszámolását célzópolitikákat, és nemzetközi koalíciókat kiépíteni a közösségek védelmére”. A szervezet álláspontja szerint ugyanis „a befogadó társadalmakat és demokráciákat egyre inkább támadják a növekvő szélsőjobboldali mozgalmak, amelyek erőszakot szítanak, befolyásolják a döntéshozókat, beszivárognak a mainstreambe és kárt okoznak a közösségeknek”. 

A GPAHE úgy kíván e „fenyegetés” leküzdésére összpontosítani, hogy közben „hangsúlyozza a progresszívértékeket”, és „előmozdítja a virágzó, multikulturális társadalmak és demokráciák szempontjából központi jelentőségű emberi jogokat”. E munka keretében kutatásokat készít, oktat, érdekképviseletet lát el és ha kell, aktivizmust alkalmaz 

Vagyis újfent a már jól ismert módszerekkel megtámogatott és unalomig ismételt progresszív „gondolatokról” beszélhetünk. Ami viszont a valóságot illeti, jelen NGO tevékenysége abban merül ki a gyakorlatban, hogy szakmainak álcázott, demagóg jelentéseken és cikkeken keresztül támadja visszatérő rendszerességgel a nemzetközi patrióta összefogást,nem mellesleg pedig hazánkat, Magyarországot is.

A GPAHE „A szélsőjobb feltérképezése” című jelentésepéldául odáig merészkedik, hogy a legsötétebb kommunista időket idézve listázza a 2000 és 2024 között tartott –megfogalmazásukban – „szélsőjobboldali konferenciákon”részt vevő előadókat és szervezeteket. Az adatbázis a vizsgált 24 évet átölelő időszakban, 35 országban lezajló 302 konferenciát és az azokon résztvevő 1800 szervezetet képviselő 3000 személyt dokumentál.

Az NGO szerint minderre azért szükség, mert „ezek a rendezvények és előadók hozzájárultak a szélsőjobboldali szélsőségesség globális járványának terjedéséhez”. Mint írják „a szélsőjobboldali aktivisták gyakran a marginalizált közösségeket veszik célba, korlátozzák az emberi jogokat.

Ennek kapcsán kiemelik az állításuk szerint „nők jogait korlátozó” abortusz elleni fellépést pl. Magyarország és Lengyelország részéről -és illiberálisabb demokratikus rendszereket szorgalmaznak”. Hazánkat pedig külön is támadják, mondván, „ahol a szélsőjobbnak van nagy hatalma, ott a demokrácia maga sérül, mint Magyarországon”.

A szervezet az előbbiekben részletezett „veszélyes” és listázandó körbe sorolja többek között a legnagyobb konzervatív fórumot, a CPAC-et, a VOX patrióta spanyol pártot, s végül, de nem utolsó sorban a budapesti székhelyű konzervatív agytrösztöt, a Danube Institute-t is.

 Míg publikációik részeként, „A nemzetközi szélsőjobboldal saját felsőoktatási intézményeket hoz létre” című cikk azolyan nemzeti értékek mentén működő, de tevékenységükben a (párt)politikától teljesen semleges felsőoktatási, illetve tehetséggondozó intézményeket vesz célkeresztbe - számos további külföldi oktatási intézmény mellett -, mint az MCC és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Mint írják, „ezek a szélsőjobboldali egyetemek a szélesebb szélsőjobboldali hálózatba ágyazódtak be, és inkább a politikai indoktrinációra és a szélesebb szélsőjobboldal támogatására irányulnak, mint a hagyományos tantervekre”.[…] „Az olyan illiberális demokráciákban, mint Magyarország, arra is használják őket [a felsőoktatási intézményeket - a szerk.], hogy propagandát készítsenek a rezsim számára” - teszi ki ismét alaptalan támadásoknak hazánkat az NGO.

Később azonban világossá válik, hogy valójában mi is a GPAHE (kreált) problémája a cikkben felsorolt intézményekkel: „ideológiai pozícionálásuk befolyásolja ezen intézmények LMBTQ+ kérdésekkel kapcsolatos nézeteit, pejoratívan gender ideológiának nevezve azokat”. 

A valótlan és demagóg kritikák hatására, a tisztánlátás végett kísérletet tettünk az NGO pénzügyi hátterének vizsgálatára,annak érdekében, hogy megtudjuk, vajon milyen érdekek,célok és motivációk alapján folytathatja nyilvánvalóanelfogult munkáját a GPAHE. S bár a progresszív szervezetek előszeretettel hirdetik, illetve kérik számon úton-útfélen a transzparenciát, azonban – mint ahogyan az általában lenni szokott – a GPAHE közel 6 éves működésének pénzügyi részletei teljes egészében átláthatatlanok, azokról semmilyen kapcsolódó jelentés nem érhető el az NGO honlapján. Az érdeklődőnek csupán egy „Hamarosan” (Coming soon)jelzéssel kell beérnie.

Ugyanakkor ez azért arra nem volt elegendő, hogy eltakarja a valóságot, ugyanis a szervezet személyi háttere és összefonódásai – annak ellenére, hogy ezen információknyilvános elérhetősége is szándékosan korlátozva van –világosan bebizonyították, hogy a GPAHE „személyében” újfent egy, a nemzetközi Soros-hálózathoz ezer szállal kötődő NGO-val állunk szemben. 

A szervezet társalapítói Wendy Via és Heidi Beirich, akik mindketten a Soros György által finanszírozott Southern Poverty Law Center-nél dolgoztak, mielőtt közösen megalapították volna a GPAHE-t. Az említett szervezetet az Open Society Foundations (OSF) 2016-ban 75.000 dollárral támogatta, hogy összehívja a muszlim, arab és dél-ázsiai közösségi szervezetek „gyűlöletellenes kerekasztalát”.

Via emellett közreműködött a Justice for Migrant Womenelindításában is, amelynek célja a migráns nők támogatása az erőszakmentes élethez. Az NGO-t a Nyílt Társadalom Alapítványok direkt és közvetett módon, más Soros-szervezeteken keresztül is pénzeli: 2022-ben 500.000 dollár, 2023-ban pedig 300.000 dollár érkezett közvetlenül az OSF-től, míg 2020-ban és 2021-ben további 40.000, illetve 100.000 dollárral támogatták a Hispanics in Philanthropy jóvoltából.

Az NGO mögött álló további személyi körről többet nem lehet tudni, ugyanis az NGO - állítása szerint „biztonsági okokból”- nem sorolja fel a tevékenységében közreműködő személyzet nevét.

Habár a GPAHE a különböző szervezetekkel történő együttműködéseiről is titkolózik, ugyanakkor a Global Democracy Coalition (GDC) nevű NGO honlapjáról kiderül, hogy a két szervezet partneri kapcsolatban áll egymással. Nem különösebben meglepő, hogy a demokráciaexporttal foglalkozó globalista GDC partnerei között a GPAHE mellett az Open Society Foundations-t, illetve számos más Soros-szervezetet (pl. Accountability Lab, Alliance forPeacebuilding stb.) is megtalálunk.

Végül, de nem utolsó sorban kiemelendő, hogy a GPAHE elfogult kutatásait többször népszerűsítette már a Global Philanthropy Project (GPP) névre hallgató NGO is, amelynek célja „a globális filantrópiai támogatás kiterjesztése a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberek emberi jogainak előmozdítása érdekében a globális déli és keleti országokban”. A szervezetnek Soros Alapítványa közvetlenül és közvetve mintegy 10 éve rendszeres támogatója: csak 2023-ban több mint 300.000 dollár érkezett direkten az NGO-hoz, de 2021-ben is 150.000 dollárral lett gazdagabb a GPP a Community Initiatives-en keresztül.