📌Hírszerzés vagy újságírás?

⚠️ Kicsoda valójában Kaufmann Balázs? Mit keresett már 2014-ben Ukrajnában? 
Kevés újságíró van Magyarországon, akinek az elmúlt időszakban olyan komoly mellényúlásai lettek volna, mint Kaufmann Balázsnak. Cikkeivel igyekszik magára felhívni a figyelmet, de nem egyszer kiderült már, hogy súlyos tévedések, pontatlan információk állnak a „bombasztikus” sztorijai mögött. Többször előfordult, hogy az írások tartalmát később módosítani kellett, mert ténybeli hibákra derült fény, legutóbb pedig a 444 helyreigazítást is kénytelen volt közölni miatta. Az esetek sorozata lassan kirajzol egy mintázatot: a gyanútlan újságolvasónak úgy tűnhet, Kaufmann Balázs mindig a dolgok sűrűjében van, mint egy netflixes titkosügynök. Kaufmann egyik legnagyobb botlására a kamerák előtt, egy tárgyalóterem folyosóján hívták fel a figyelmet. Varga Judit volt igazságügyi miniszter ott fordult hozzá, és a szemébe mondta: „hatalmas csalódás”, amit tesz. A feszültséget az okozta, hogy a 444 tudósítása úgy állította be a Völner-ügyet, mintha annak teljes időszaka Varga miniszterségére esne, miközben a bíróságon is elhangzott, hogy az esetek döntő többsége nem az ő minisztersége alatt történt. A portálnak végül át kellett írnia a cikket, megerősítve, hogy a korábbi állítás valóban téves volt. Véletlenül éppen ezt az ügyet is Kaufmann dolgozta fel, és ő volt az, aki „ferdített” Varga Juditról. De a fake news-vonaton nincsen fék: nem sokkal később még nagyobb botrány robbant ki körülötte. A 444 egyik nyári cikke arról szólt, hogy őrizetbe vették a NAV kommandójának parancsnokát és helyettesét. Az írás névvel és fényképpel együtt jelent meg, ami önmagában is súlyos következményekkel járt az érintettek számára. Csakhogy, rövid időn belül kiderült: senkit sem vettek őrizetbe, a közölt állítások nem feleltek meg a valóságnak. A NAV és az ügyészség is cáfolt, a portál pedig helyreigazítást tett közzé, elismerve, hogy valótlan információkat adott tovább. A történet különösen azért vált ijesztővé, mert így egy kommandóparancsnok és családja került veszélybe, miközben ügyvédek már akkor százmilliós nagyságrendű kártérítési perekről beszéltek. Ekkor egyes cikkek elkezdték pedzegetni, vajon milyen megrendelésre íródhatott Kaufmann írása. A PestiSrácok például több lehetséges forgatókönyvet is felvázolt. Szerintük elképzelhető, hogy bosszút állni vágyó bűnözők „súgtak” a 444-nek, hiszen a Merkúr kommandó korábban több maffiózót és fehérgalléros bűnözőt is elfogott. Másik verzió, hogy külföldi titkosszolgálatok próbálták megrendíteni a közbizalmat a magyar hatóságokban. A harmadik lehetőség politikai szereplők szándékos akciója, amelynek célja a magyar kormány és a rendvédelmi szervek hiteltelenítéselehetett. A 444 és Kaufmann helyzete mindhárom esetben kellemetlen, mert olyan súlyos hibát követtek el, amely még a kezdő újságíróknál is ritka. A történet így nemcsak egy egyszerű helyreigazítás kérdése, hanem komoly bizalmi válságot vet fel a portál működésével kapcsolatban. Persze az is lehet, hogy sima tévedésről és túlbuzgó újságíróról van szó, csakhogy ennyi tévedés minden rendes munkahelyen konzekvenciákat kellene, hogy maga után vonjon. Hiszen az átlagos olvasó honnan tudja, hogy amit éppen olvas, az mennyire hiteles, ha korábban már többször kiderült: Kaufmann cikkeiben gyakori a hiba, vagy a feltételezett pontatlanság. ⚠️ Ha mélyebbre ásunk Kaufmann pályájában, további furcsaságok kerülnek elő. Karrierjét – a nyilvánosan elérhető források alapján – a közszolgálati televízió pécsi tudósítójaként kezdte, majd 2011 után hirtelen eltűnt a nyilvánosság elől. Az életrajzában két év hiányzik, sem szakmai, sem más tevékenységről nincs nyom. 2014-ben azonban már újra feltűnik, immár országos ügyek tudósítójaként, majd a 444 újságírójaként. Ettől kezdve mintha minden nagy port kavaró történet az ő kezébe került volna. Korábban alapvetően leginkább két téma foglalkoztatta aktívan: az ukrajnai háború és a migráció. ⚠️ Apropó Ukrajna, egy archív cikk tanúsága szerint Kaufmann már 2014-ben járt Ukrajnában, hivatalosan mint haditudósító. Ezzel kapcsolatban interjút adott, amellyel kapcsolatban csupán további kérdések merülnek fel személyét illetően. Megtalálható róla egy hirdetés egy Paydesk nevű oldalon, ami lényegében egy nemzetközi platform, amelyet kifejezetten újságíróknak és médiacégeknek hoztak létre. Ez egy szabadúszó újságírói piactér, több mint tízezer regisztrált újságíróval: összeköti a helyi tudósítókat, fotósokat, operatőröket, riportereket a nagy nemzetközi szerkesztőségekkel. A felület önmagát úgy jellemzi, mint akik a „hírbizniszben” utaznak. Ezen a platformon Kaufmann úgy szerepel, mint tapasztalt újságíró, fotós és fixer. Ez utóbbi különösen érdekes, hiszen fixerként ő az a helyi segítő, összekötő és problémamegoldó, akire a külföldről érkező újságírók támaszkodnak. ⚠️ Ők – a fixerek – a kulcsszereplők a terepi hírszerzésben. Kaufmannak tehát kiterjedt hálózata lehet, és bár erre vonatkozó egyértelmű információnk nincs, de feltételezésünk alapján nem zárható ki teljes bizonyossággal annak az elvi lehetősége, hogy akár külföldi újságírókkal is aktív kapcsolatban állhat. Mindez önmagában is elgondolkodtató, de még érdekesebb, hogy volt eset, amikor Kaufmann egy olyan, feltehetően titkos anyagot lobogtatott a külügyminiszter előtt, amire még Szijjártó Péter is azt mondta: nemzetbiztonsági ügy, és kérdőre vonta, hogy az újságíró, hogyan jutott hozzá. Erre Kaufmann nem tudott választ adni, és forrásvédelemre hivatkozva hárított. De az mindenképp érdekes, hogy egy lehetséges oroszok hackertámadásról szóló bizonyítékok egy "mezei újságírónál" landolnak. Hogy mindez véletlen egybeesés, újságírói szerencse vagy egy tudatos kapcsolatrendszer eredménye, azt ma még nehéz megmondani. A tény azonban az, hogy Kaufmann Balázs rendre ott van a legfontosabb ügyek körül – és ezekről utóbb sokszor kiderül, hogy a szenzáció mögött a nyilvánosság számára is megismerhető pontatlanságok, feltételezhető ferdítések és kétséges források álltak.