📌 Gyorselemzés: a Politico is elismeri, hogy Orbán megkerülése az EU-ban “szürkezóna”.

Johannes Vervloed korábbi holland diplomata szerint azt elhallgatja a brüsszeli lap, hogy az Ukrajnának nyújtott kölcsönt „Eurokötvények” kibocsátásával finanszírozzák, orosz „eszközökkel” fedezetként.

Brüsszel kiskaput keres Magyarország elszigetelésére, hogy több milliárd euró értékű orosz vagyont küldhessen Ukrajnába írja a Politico.

A cikk szerint az EU jogi szakértői azt vizsgálják, hogyan lehetne megkerülni az egyhangúlag szükséges döntést, hogy 140 milliárd eurót küldhessenek Kijevnek.

Ahogy írják, Orbán Viktor magyar miniszterelnök akadályozza az EU azon tervét, hogy 140 milliárd euró értékű szankcionált orosz vagyontárgyakat foglaljon le és kölcsönadjon Ukrajnának. Az Európai Bizottság azonban úgy véli, hogy talált egy jogi megoldást, amellyel Magyarországot kizárhatja a döntéshozatali folyamatból.

Korábban Federico Lupo Pasini, a Durhami Egyetem pénzügyi jogi professzora hangsúlyozta, hogy egy bírósági végzés alapján történő lefoglalás a nemzetközi jogot sértő aktus lenne.

Normális esetben egy olyan drámai intézkedés, mint Brüsszel terve Moszkva tartalékainak lefoglalására, a 27 tagállam egyhangú támogatását igényelné — ami gyakorlatilag vétójogot biztosítana Orbánnak, az EU-ban Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz legközelebb álló vezetőnek.

Tekintettel Orbán hosszú múltjára a Kreml elleni szankciók megakadályozásában, az EU jogi szakértői olyan terven dolgoznak, amely biztosítja, hogy a javasolt „kártérítési kölcsön” Ukrajnának történő nyújtásáról szóló döntést minősített többséggel lehessen meghozni.

A tervekről tájékoztatott négy személy a POLITICO-nak elmondta, hogy a Bizottság reményei szerint intézkedései az Európai Tanács tavaly december 19-én elfogadott következtetésein alapulnak majd, amelyeket Orbán Viktorral együtt az összes uniós vezető elfogadott.

Ebben a nyilatkozatban a vezetők kijelentették: „Oroszország eszközeit addig kell befagyasztani, amíg Oroszország nem szünteti be Ukrajna elleni agresszív háborúját, és nem téríti meg az ezzel a háborúval okozott károkat.” Akkoriban ezt a nyilatkozatot úgy értelmezték, hogy maguk az eszközök – főként a belgiumi Euroclear banknál – befagyasztva maradnak, és Oroszország nem férhet hozzájuk, míg a kamatokat a háborús erőfeszítésekre lehet felhasználni.

A Bizottság új érvelése szerint ez a nyilatkozat elegendő alapot nyújt ahhoz, hogy a szankciókra vonatkozó szabályokat egyhangúlag elfogadottról minősített többségi alapúvá változtassák. Ahhoz, hogy ez működjön, az összes vagy a legtöbb többi országnak egyet kell értenie.

„Ehhez magas szintű politikai megállapodásra lenne szükség az összes vagy a legtöbb állam- és kormányfő részéről” – áll a Bizottság pénteki EU-nagykövetek találkozóján kiadott közleményében.

Nem csak Magyarország

Nem lesz könnyű elérni ezt a szélesebb körű megállapodást. Vannak más, Oroszországhoz barátságosan viszonyuló országok is, például Szlovákia.

Aztán ott van a “belga probléma” szerintük. A belga kormány máris ellenállást tanúsított, attól tartva, hogy az EU pénzszerzési törekvései miatt Belgium és az Euroclear, az orosz befagyasztott állami vagyontárgyakat kezelő pénzintézet, Moszkva jogi megtorlásának ki lehetnek.

Elfogadni Putyin pénzét, és a kockázatokat ránk hagyni. Ez nem fog megtörténni, hadd legyek nagyon világos ebben a kérdésben” – mondta Bart De Wever miniszterelnök New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének szünetében. „Ha az országok látják, hogy a központi banki pénz eltűnhet, ha az európai politikusok úgy látják jónak, akkor dönthetnek úgy, hogy kivonják tartalékaikat az euróövezetből.” Arra is hivatkozott, hogy egy harmadik ország központi bankjának eszközeinek lefoglalása veszélyes precedenst teremtene. Nemcsak Belgium, hanem az egész EU számára.

De Wever hozzátette, hogy sajnálja Merz nyilvános ezzel ellentétes nyilatkozatát. „Mindenkinek elmondtam: szívesen beszélek. De inkább beszéljünk és találjunk ki valamit, ahelyett, hogy minden nap megosztjuk a véleményünket. Ezt elég frusztrálónak találom.”

A Politico megjegyzi, hogy De Wever mindazonáltal elismerte, hogy hajlandó megvitatni a kérdést, és Belgium – ellentétben Magyarországgal és Szlovákiával – általánosságban támogatja a Putyin ellen hozott intézkedéseket.

A belgák számára a legfontosabb megnyugtatás valószínűleg az lesz, ha más EU-országok lépnek be, és a Kijevbe küldött Euroclear-eszközöket közös garanciával ellátott kötelezvényekkel helyettesítik.

Hangsúlyozandó, hogy az Euroclear vezérigazgatója, Valerie Urbain is hangsúlyozta, hogy a lefoglalás komoly kockázatokkal járhat Európa pénzügyi stabilitására nézve.

Az EU vezetői jövő héten Koppenhágában találkoznak, ahol a kölcsönről szóló megbeszélésekre kerül sor. 

Hivatalos döntés nem születik – az október végi csúcstalálkozón kerül sor rá, miután a pénzügyminiszterek október 10-én Luxemburgban megvizsgálták a javaslatot.

„A cél [Koppenhágában] az, hogy elegendő támogatást gyűjtsünk más országoktól Orbán elszigeteléséhez” – mondta egy EU-diplomata, aki névtelenséget kért, hogy szabadon beszélhessen. 

„Szürke zónában vagyunk.”

Németország, Spanyolország, Lengyelország és az Ukrajnával határos balti országok a Bizottság tervének legfőbb támogatói. Franciaország és Olaszország azonban eddig óvatosan állt hozzá az immobilizált állami eszközök felhasználására vonatkozó innovatív ötletekhez.

Az orosz állami vagyon nagy része befagyasztásra került az Euroclear-nél, mióta Putyin 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Ennek nagy része nyugati állampapírokba került befektetésre, amelyek mára készpénzzé váltak. Ez a készpénz jelenleg az Európai Központi Bank betéti számláján található.

Brüsszel korábban már fontolgatta a befagyasztott eszközök felhasználásának lehetőségét, de a szankcionált készpénz felhasználására irányuló korábbi kísérletek erős politikai ellenállásba ütköztek.

A kártérítési hitel tranche-okban kerülne kifizetésre, és „európai védelmi együttműködésre” valamint „költségvetési szükségletek fedezésére” használnák fel – áll a Bizottság közleményében.

Budapest vétója gyakorlatilag visszaadná az orosz készpénzt Moszkvának, így a fővárosok maradnának a hitel visszafizetésének terhén. Az új megoldás csökkentené ezt a kockázatot. Több ország azonban attól tart, hogy a régi politikai nyilatkozatok felhasználása a jövőbeli politika diktálására veszélyes precedenst teremt.

„Magyarországnak elegendő alapja van jogi eljárás indítására” – mondta egy másik uniós diplomata. Egy harmadik szerint „ha a szkeptikusok nem változtatnak véleményt, akkor nem lesz Orbán-kérdés” - zárja írását a Politico.

Van tehát esély, a súlyos nemzetközi jogsértés elkerülésére vagy mérséklésére, de ezúttal is a józan észnek kellene utat törnie a brüsszeli folyosókon. És ez a tapasztalatok szerint nem fog könnyen menni.