📌Gyorselemzés: Szakmaiatlan érvekkel támadja a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét a balos ügyvédi egyesület

Az Ügyvédkör nevű, számos esetben a kormányzatot nyíltan támadó egyesület egy közleményében azt írja, hogy összeférhetetlen Lánczi Tamás alapító, pártoló tagsága az egyik Digitális Polgári Körben. „A Digitális Polgári Körök tevékenysége kétséget kizáróan pártpolitikai tevékenységnek minősül, mivel a Fidesz-KDNP Pártszövetség országgyűlési választások, továbbá a választói akarat befolyásolására irányul” – olvasható a szervezet közleményében.

A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény 14. § (7) bekezdése szerint a Hivatal elnöke nem lehet párt, pártalapítvány tagja, tisztségviselője, a (8) bekezdés alapján pedig Hivatal elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. 

A Digitális Polgári Körökben való alapító, gyakorlatilag pártoló tagság semmilyen meghatározás szerint nem minősül pártpolitikai tevékenységnek, ráadásul az adatkezelő a DPK-k tekintetében a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány, amely szintén egyértelművé teszi a fenti okfejtést

Tovább erősíti - egyúttal az Ügyvédkör érveit gyengíti - Hacsi Gábornak, az Amnesty International Magyarország kutatási vezetőjének a 444-en, az SZH elnökéhez hasonló törvényi tilalomban részesülő bírókkal kapcsolatos eszmefuttatása. Hacsi szerint "hosszan vitatkoztak azon, hogy vajon a „pártpolitikai” megnyilvánulásokra kell-e szűkíteni a tilalmat? Ugyanis manapság – mint a bírák maguk is felismerték – bármely téma politikaivá válhat nagyon hamar, ugyanakkor nem szerették volna, hogy a bírákat teljesen elzárják a közéleti kérdésekben való részvételtől.  Az is elhangzott, hogy minden hatalomtól eltérő vélemény politikaivá válik, és így ma már az is kérdéses, hogy egy bíró aláírhat-e egy környezetvédelmi petíciót egy veszélyeshulladék-lerakó telep ügyében vagy részt vehet-e a Budapest Pride-on. Matusik Tamás bíró, OBT-tag szerint azért kell világosan megmondani, hogy mi a politikai tevékenység, mert ha ez nem egyértelmű, akkor a „bíró eljut odáig, hogy semmit nem mer csinálni”."

Korábban arról számoltunk be, hogy orosz mintát vizionálva kritizálta a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot az Ügyvédkör. Szubjektív elemekkel tarkított, számos pontban gyenge szakmai színvonalú  közleményükben egyenesen amagyar közéletre leselkedő „rendkívül súlyos csapásként”értékelték a Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések megakadályozására, valamint a magyar állampolgárok befolyástól mentes döntéshozatali lehetőségének garantálására hivatott törvényjavaslatot, egészen elképesztő kritikákkal alátámasztva érvelésüket.

A 2018-ban alakult Ügyvédkör vezetője a Gyurcsány Ferenc, Hiller István és Lendvai Ildikó által alapított Alapítvány a Modern Baloldalért [AMŐBA] egykori kuratóriumi elnöke, dr. Horváth Lóránt. A még az MSZP szerint is bukásként értékelendő, sajtóhírek szerint százmilliós hátralékot felhalmozó alapítvány éléről Horváth azután kényszerült távozni, miután a megfogalmazása szerint „nem kapott segítséget ahhoz, hogy az alapítvány tartozásait rendezni tudja”. De az egykori kurátor ezután sem tűnt el a baloldali világ kötelékéből. Később ő látta el ügyvédként a baloldali Political Capital nevű intézet igazgatójának, Krekó Péternek a képviseletét a külügyminisztérium egyik államtitkára, valamint a Magyar Nemzet két publicistája ellen indított ügyében. Szintén az Ügyvédkör elnökségének tagja a Medgyessy-kormány egykori igazságügy-minisztere, Magyar Péter szövetségese, Bárándy Péter is. Ismert, hogy a hajdani szocialista miniszter látta el a jogi képviseletét a TISZA Párt elnökének a saját feleségéről és gyermekei édesanyjáról titokban készített hangfelvétel kapcsán megindult ügyben. 

De tagja az Ügyvédkör törzskarának Gatter László ügyvéd is, aki a Fővárosi Bíróság elnöke volt 2006-ban, amikor számos törvénysertőnek minősülő - előzetes letartóztatásra vonatkozó - ítéletet hoztak a fővárosban.