📌 Újabb Dálnoki Áron felvétel - a tiszás gazdasági tervek szinte minden magyart sújtanák
Ingatlanadó, sürgősségi egészségügyi illeték, alkohol es dohánytermékek adóinak emelése - ezek szerepelhetnek a Tisza Párt gazdasági programjában.
Egy 2025. május 15-i előadásában, a hírhedt etyeki tiszás fórum egyik főszereplője, Dálnoki Áron már az elején bennfenteskedő stílusban arra utal, hogy tudomása van a készülő tiszás gazdasági tervekről, de nem beszélhet róla. Ugyanakkor egyértelműen rámutat, hogy a cseh és lengyel (az előadás idején Pietr Fiala, Donald Tusk) kormány amit meg kíván valósítani azt, követik a Tisza gazdaságpolitikáját illetően.
Petr Fiala cseh miniszterelnök (és koalíciós kormánya) gazdasági programjának kulcselemei és célkitűzései az alábbiak voltak: az orosz energiáról leválás, társasági adókulcsot 19 %-ról 21 %-ra emelése, a progresszív jövedelemadó korrekciója, az ingatlanadó magánszemélyekre vonatkozó “lényeges” megemelése, az alkohol, dohánytermékek adóinak emelése.
Aki Csehországban sürgősségi orvosi, vagy fogorvosi ellátást vesz igénybe, 90 koronás egészségügyi illetéket kell fizetnie.
Donald Tuskék szintén több lépést tettek az orosz energiaforrások felhasználásának csökkentése felé, 2025-től módosították az ingatlanadó szabályait: bővítik az “épületek” és “szerkezetek” definícióit, ebből fakadóan több típusú létesítmény válik adókötelessé.
Az előadás további részében meglehetősen lesújtó képet fest a gazdasági tanácsadó a magyar munkaerőről, de beszél arról is, hogy a tagállami brandépítés kapcsán szerinte nemzeti finanszírozás nem is olyan fontos.
Rendkívül degradáló módon beszél az akkumulátor-gyárakról, holott még a telex.hu is arról írt pár éve, hogy „Magyarország rakétaként száguld, Szlovákia úgy néz ki mellette, mint a szegény rokon” – posztolta közösségi oldalára 2022 augusztusában Igor Matovič, Szlovákia volt miniszterelnöke, aki a Telex szerint “nincs egyedül az aggodalmával: a visegrádi országok kisebb-nagyobb erőbedobással mind versengenek az akkumulátoripari beruházásokért. Ebben a versenyben pedig egyelőre messze Magyarország áll a legjobban, ahol eddig nagyobb akkugyártási kapacitás kiépítését jelentették be, mint a másik három országban együttvéve.”
Dálnoki a későbbiek során még viccesnek találja a magyar fogyasztási rátát, és azt, hogy végül a bolgárok lenyomtak minket.
Kritizálja a kormányzat azon politikáját is a tiszás szakértő, hogy elvesznek (szolidaritási adó címen a gazdag városoktól) és a szegény településekre viszik a pénzt.
Többször utal arra Dálnoki, hogy az európai mintákat kell megvalósítani, ugyanakkor a szokásos titkolózás is visszatérő elem.
A lakhatás kapcsán egy szenzációs ötletről beszél magántőke bevonásával, amely nem költségvetési finanszírozású, olyan szerinte van már. A korábbi hasonló ötletek kapcsán közgazdászok arra hívtak fel a figyelmet, hogy például a bérlakásprogram tekintetében a magántőke - különösen állami vagy önkormányzati garancia nélkül - nagyobb kiszolgáltatottságot teremthet a rászorulók számára.
Magyarország kapcsán az előadás vége felé Dálnoki arról beszél, hogy Montenegróhoz hasonlóan szerinte spontán euronizáció történhet, amely egy veszélyes modell és a szakirodalom alapján a monetáris politika hatékonyságának gyengülését vonhatja maga után.
Végezetül Dálnoki Áron azt ecseteli, hogy mivel nem teljesítjük jelenleg (azt kihagyta, hogy számos EU-s ország mellett) a konvergenciakritériumokat, messze estünk az eurótól, most az EU-na se tudnánk belépni és egyébként az ilyen államok élősködőnek számítanak Dálnoki álláspontja szerint.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése