📌 Áttelepült ukránok a bíróságon követelhetnek jóval magasabb nyugdíjat

Szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján perelnek magasabb nyugdíjért a hazánkba áttelepült ukrán állampolgárok, a Kúria korábban több esetben elutasította a jogszerűtlen igényeket

Miközben az egymást váltó ukrán vezetések állandósult gyakorlatává vált a hazánkkal és a magyar nemzeti kisebbséggel szembeni ellenséges fellépés, addig Magyarországon élő ukrán állampolgárok egy korábbi szovjet egyezmény alapján lép(het)nek fel igénnyel az egyébként az egyezmény alapján járónál magasabb társadalombiztosítási ellátásokért, és perelhetik a magyar államot a támogatások keveslése esetén. 

A korábbi eseteket példaként mutatjuk be, nem az eljárásokat kritika tárgyává téve, hanem annak hangsúlyozásával, hogy Ukrajna esetleges gyors EU csatlakozásával számtalan hazánkba települt ukrán előtt megnyílna a magasabb nyugdíjért történő perlési lehetőség.

A rendelkezésünkre álló iratok alapként, keleti szomszédunkból Magyarországra áttelepült nem magyar állampolgár személyek több alkalommal is öregségi nyugellátás iránti igényt terjesztettek elő a magyar társadalombiztosítási szervhez, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 16. törvényerejű rendeletre hivatkozva.

Az egyik ügyben az igénylő a társadalombiztosítási szerv által megállapított ellátás mértékét keveselte, és keresetet nyújtott be a bírósághoz, amelyben a nyugdíjazását megelőzően betöltött munkakörére irányadó szakmai átlagkereset, illetve diplomás minimálbér figyelembevételével kérte az öregségi nyugdíj összegének meghatározását. Egy másik eset perbeli időszakában munkavállalási engedéllyel, amely a külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásához szükséges volt, nem rendelkezett, ehhez képest Ukrajnában állt munkaviszonyban, vezető állású munkavállalóként, ami kizárja, hogy egyidejűleg Magyarországon munkaviszonyban állt volna. Ebben az eljárásban a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a peres eljárás nyelve a magyar, így azok a bizonyítékok, amelyek nem magyar nyelvűek - hiteles fordítás hiányában - nem értékelhetőek és az ukrajnai munkavégzésekre vonatkozó felperesi előadások alátámasztására nem alkalmasak. 

A munkaügyi bíróság az előterjesztett kereseteket több esetben elutasította, például azon érvelés szerint, hogy az öregségi nyugdíj jogszabálysértés nélkül került megállapításra, tekintettel arra, hogy a vonatkozó hatályos magyar jogszabály az átlagkereset meghatározásakor nem a képzettség, hanem a munkakör figyelembevételét írja elő. A jogerős ítéletek ellen számos esetben a felperesek felülvizsgálati kérelemmel éltek.

Ennek nyomán a Legfelsőbb Bíróság, illetve később a Kúria több döntésében az Egyezmény 9. cikk (1), (3) bekezdését értelmezve kifejtette, hogy a nyugdíjazást megelőző munkakörre irányadó szakmai átlagkeresetet a nyugdíj összegének megállapításakor akkor lehet és kell figyelembe venni, ha az igénylő a nyugdíj megállapítása előtt munkaviszonyban, vagy valamely azzal egy tekintet alá eső munkavégzésre irányuló jogviszonyban(közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati stb. jogviszonyban) dolgozott. A vonatkozó kúriai eljárásokból egyébként kiderül, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott, hogy a társadalombiztosítás biztosítási alapon nyugvó ellátást nyújt, amely erősebb a szolidaritási elemmel szemben. Hivatkozott arra is többször a az állami szerv alperes, hogy a magyar munkavállalókkal szemben sem méltányos, ha az öregségi nyugdíj például a konkrét esetben az ukrán állampolgár felperesek esetében egy esetlegesen magasabb szinten kellene megállapítani.