📌 Mit keres a Helsinki Bizottság az iskolákban?!

A Brüsszel és a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának bőkezű támogatását élvező Helsinki Bizottság egy megdöbbentő kiadvánnyal jelentkezett a közelmúltban. 

Már „A jövő jogvédői” címen megjelentetett kiadványuk keletkezése is elképesztő – azt írják: 

„A YES (Youth Engagement and Sensitisation for RefugeeIntegration and an Inclusive Hungarian Society) projekt keretében két és fél évet szenteltünk a középiskolás korosztály jogtudatosítására, valamint önkormányzati szakemberek és pedagógusok képzésére. A fiatalokkal és szakemberekkel folytatott intenzív munka tanulságait online és nyomtatott kiadásban is olvasható kézikönyvben foglaltuk össze.”

Tehát vannak olyan iskolák, ahová beengedik őket, és ahol a bírók, rendőrök, bevándorlási ügyintézők körében végzetthez hasonló érzékenyítést, és például a rabok körében végzetthez hasonló „jogtudatosítást” végezhetnek. 

Hogy mi célból, arról többek között már a füzetet népszerűsítő Insta-posztjuk is egyértelműen fogalmaz: liberális aktivistákat, akár a saját utódaikat akarják kinevelni.

A projekt egyébként döntően külföldi finanszírozásból, a Terredes hommes migránspárti és liberális hálózat támogatásával valósult meg – a szervezet fő finanszírozói közé tartozik az EU, az OSF-fel gyakran együtt működő OAK Foundation, az ENSZ menekültügyi szervezete, a German Marshall Fund és az USA külügyminisztériuma (az utóbbi valószínűleg már csak múltidőben).

Ezek után érdemes vetni egy pillantást a kiadványra is. Pontokba szedtük a lényeget.

1. Kritikai pedagógia, mint ideológiai eszköz

A kézikönyv már a legelején világossá teszi, hogy a kritikai pedagógia elveit követi, amelynek célja „az elnyomó viszonyokkal szembeni cselekvés” – tehát nem semleges tudásátadás, hanem a társadalmi rend átalakítása a cél:

„A kritikai pedagógia középpontjában a tantermi hierarchia és egyirányú tudásátadás helyett a közös gondolkodás, a minket körülvevő társadalmi folyamatok felismerése és az elnyomó viszonyokkal szembeni cselekvés áll.” (3. oldal)

A Helsinki tehát politikai nevelést végez az iskolások körében. Hogy ezt miért merjük kijelenteni? Azért, mert a „kritikai pedagógia” Paulo Freire brazil marxista pedagógus és filozófus „találmánya”. 

2. A menekültek, mint kiemelt célcsoport

A kézikönyv többször kiemeli, hogy a programban menekült és bevándorló hátterű fiatalok vesznek részt. Nemcsak befogadásuk, hanem politikai integrációjuk is cél:

„A társadalmi részvétel tanfolyam egy politikai integrációs tevékenység.” (20. oldal)

És: „A tanfolyamot 15–25 éves menekült vagy bevándorló hátterű fiatalok számára hirdettük ...” (21. oldal)

A „politikai integráció” kifejezés magáért beszél: a Helsinki Bizottság nemcsak befogadni akarja a migránsokat, hanem mozgósítani is. Ez világosan kiderül abból is, amit a nyolc hónapos társadalmi részvétel programról a honlapjukon írnak. Saját szavaik szerint ez egy „menekült és bevándorló fiatalok aktivizálására szolgáló társadalmi részvétel tanfolyam”.

És ehhez érdemes hozzátenni, hogy sok migráns szavazhat a helyhatósági választásokon!

3. Fiatalok pénzért végzett politikai agitációja

Egy önkéntességre nevelő programtól éppenséggel nem azt várnánk, hogy a résztvevők díjazásban részesülnek. A Helsinki projektjére, amelynek egyik végterméke a szóban forgó kiadvány, viszont ez nem áll. 

A diákok ebben az esetbenmegbízási díjat is kaptak:

„Több okból is jó ötletnek tartják a fizetést, ösztöndíjat. [...] Volt, aki kiemelte, hogy a fizetés miatt úgy érezte, hogy lehetnek elvárásai a többi csoporttag felé, és hogy ő is jobban kérhet dolgokat a többiektől, mert tudja, hogy nekik sem önkéntes munka...” (31. oldal)

Pikírt lenne azt írni, hogy a Helsinki ezek szerint a„béraktivizmust” próbálja népszerűsíteni a karitatív közszolgálat helyett, de úgy néz ki, hogy ez a helyzet.Mondjuk tény az is, hogy a liberális jogvédők, szemben mondjuk a legtöbb állatvédővel, jól meg is élnek abból, amit csinálnak.

4. Tanárok, mint kapuőrök – és célpontok

A kézikönyv külön fejezetet szentel a tanárok képzésének. Egyértelmű cél, hogy a liberális indoktrináció iskolai szinten is megvesse a lábát:

„Reméljük, hogy kézikönyvünket haszonnal forgatják majd mind a tettvágyban égő diákok, az emberi jogi tudást megosztani éhes tanárok, mind pedig más civilek, akik szintén szeretnének fiatalokat bevonni a munkájukba.” (2. oldal)

„A tanárokkal azért is tartjuk fontosnak az együttműködést, mert általuk még több fiatalhoz elérhet az emberi jogok védelmével kapcsolatos tudás.” (2. oldal)

A Helsinki célja tehát az, hogy beépüljön az iskolákba, és a baloldali pedagógusok, valamint más NGO-k felhasználásával érzékenyítsék a gyerekeket – s közülük is elsősorban azokat, akik a közeljövőben lesznek első szavazók.

5. Határok feszegetése, polgári engedetlenség

A kiadvány szerint a fiatalok részt vettek egy ferencvárosi pad lefestésében is:

„Lefestették az elhíresült ferencvárosi padot egy jogállami üzenettel és a Helsinki Bizottság logójával.” (14. oldal)

Ebből megint csak az látszik, hogy a fiatalokat nem a karitatív munka, hanem a politikai aktivizmus felé terelik, és normaszegésre – a rongálás és a garázdaság határán mozgó akciókra – biztatják, miközben felhasználják arra is, hogy saját magukat reklámoztassák velük.